Budapest XIII. kerületi
Berzsenyi Dániel Gimnázium


Rólunk írták...
 
Olvass lyukasórán
 
A szakmai egyesület elnöke szerint a könyvtár az iskola infomációközpontja, egyben a diákok esélyegyenlőségének egyik záloga. Az új felnőttoktatási rendszerben mégsem lehet könyvtárostanári képesítéshez jutni.
 
A Berzsenyiben mindig látni olvasó diákot. (A logó Olajos Viola 11.-es tanuló munkája)
 
A legtöbb fenntartó nem gondolja a könyvtárat az iskola szerves részének. Nem tudja elfogadni, hogy a tanulók nem a közeli közkönyvtárba mennek, ha olvasniuk kell valamit. Bondor Erika, a Könyvtárostanárok Egyesületének elnöke azonban hangsúlyozza: nemcsak arról van szó, hogy lyukasórán vagy szünetben betérő gyerekeknek idejük sem volna máshová menni. - Az iskolai könyvtárnak megvannak a maga sokrétű feladatai - mondja. - A legfontosabb az, hogy a könyvek, folyóiratok szerepét, jelentőségét felfogják a diákok. Aki legkésőbb a gimnáziumban nem szokja meg, hogy könyvek veszik körül, soha nem is nyúl utánuk.

A budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium könyvtárosaként a kilencvenes évek közepétől vannak saját tapasztalatai is. - Állandóan az esélyegyenlőségről beszélünk - fakad ki. - De az iskolai könyvtáros nagyon jól tudja, micsoda különbség, ha egy gyerek azt látja otthon, hogy a szülei keze ügyében mindig van könyv vagy ha bármelyik kötelező olvasmányhoz is csak nálam juthat hozzá. Ha még ezt is elvennénk tőle...

Az már kérdéses, hogy az iskolai könyvtárban mindenhez hozzájuthat-e, ami kell neki. - Mit mondhatnék? A közoktatás szokásos anomáliái az iskolai könyvtárat is sújtják: pénz nincs, a rendszer mégis pazarló. A nyolcvanas évek közepén még 360 ezer forintunk volt egy évben. Ez később egymillió fölé ment. Tavaly egy árva fillért sem költhetünk könyvekre - meséli Bondor Erika, s követi szememet, ahogy a különálló polcra helyezett újdonságokra téved. - Az egyik diák anyja könyvkiadónál dolgozik. Tőle megkapjuk a cég legújabb kiadványait.

Éppen beszélgetésünk idején jön a hír, hogy az iskola saját költségvetéséből - a terembérleti díjakból - kiszorít 600 ezer forintot az idei évre. - Ezzel próbálom majd az elmúlt négy-öt év hiányosságait részben megszüntetni - mondja. - Az állomány, és nemcsak nálam, teljesen torz. Szinte már csak tankönyvek kerülnek bele a tankönyvtámogatás révén. Nem telik az új lexikonokra, szakirodalomra, friss szépirodalomra sem. Ha nem vigyázunk, tankönyvraktár lesz a könyvtárból.

Úgy látja, megszorítások idején a spórolás a könyvtárral kezdődik. Márpedig véleménye szerint az általuk nyújtott szolgáltatás nem váltható ki: az iskolai könyvtár az épületen belül állandóan igénybe vehető, nemcsak információs forrásközpont, hanem egyfajta kulturális, közösségi tér is. - Bármikor küldheti a fotóst - bizonygatja -, mindig tud majd olvasó, jegyzetelő, tanuló diákokat fényképezni a polcok között.

Bondor Erika szerint a külföldi példák azt mutatják, ahol jól szervezett és fejlesztett iskolai könyvtárak vannak, nagyságrendekkel jobb eredmények születnek a nemzetközi kompetenciaméréseken. Ezt csak tervszerű állományfejlesztéssel, pályázatokkal, folyamatos könyvtári költségvetéssel lehet korrigálni.

Az elnök szerint a közhiedelemmel szemben az iskolai könyvtárnak nem az állománya - a minél több könyv - a fő minőségi jellemzője, hanem a szolgáltatások és programok. Amihez szükség van szakképzett közreműködőkre. Az eredeti tervek szerint 2003-tól akarták törvényileg kötelezővé tenni minden iskolai könyvtárban könyvtárostanár alkalmazását. De ezt még mostanra sem lehetett elérni. Főleg vidéken működnek szakképzettség nélküli, félállású könyvtárosok. - És a helyzet csak romlani fog - állítja Bondor Erika. - A felsőoktatást megváltoztató bolognai rendszer bevezetésekor mintha elfeledkeztek volna rólunk. Alapszinten még lehet könyvtárostanárnak tanulni, de az úgynevezett masterképzésben nem lesz rá lehetőség. Senki ellen nem akarok szólni, de furcsának tartom, hogy a jelenlegi állás szerint mondjuk bábjátékostanár lehet valaki, könyvtárostanár viszont nem.

 
Iskolai könyvtárak Magyarországon
  2005/2006 2006/2007 változás
Iskolák és kollégiumok 4125 4047 -1,9%
Iskolai könyvtárak 3701 3645 -1,5%
Könyvtárak az intézmények százalékában 89,7% 90% +0,3%
Forrás: KIR-STAT (Educatio Kht.)
 
Legtöbbször kölcsönzött-olvasott könyvek a Móra Ferenc Általános és Művészeti Iskolában (Répcelak)
  1. Móra Ferenc: Kincskereső Kisködmön (kötelező olvasmány)
  2. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (kötelező)
  3. Gárdonyi Géza: Egri csillagok (kötelező)
  4. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (kötelező)
  5. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (kötelező)
  6. Daniel Defoe: Robinson Crusoe (50 oldalas angol összefoglaló)
  7. Rudyard Kipling: A dzsungel könyve (50 oldalas angol összefoglaló)
  8. Lovagok (Mi micsoda-sorozat)
  9. Nemzet születik (1848-49) (Új képes történelem-sorozat)
  10. A római birodalom története (Új képes történelem-sorozat)
Továbbá: tartós tankönyvek, szótárak (német-magyar, angol-magyar)
 
Népszabadság - Kelen Károly - 2007.február 24.
Fotó: Sopronyi Gyula
Cikk a nol.hu-n.