Berzsenyi Dániel Gimnázium


Iskolánk névadója
Rólunk írták...
 
A költő kora
 
József Attila kikerülhetetlenül nagy költő. Ebben egyetértett minden tanár és diák, akit megkérdeztünk arról, milyen szerepet játszik művészete a magyarórákon. Az irodalomtörténet tanítása során szerencsére már akkor foglalkoznak vele, amikor a 17-18 éves ifjak eléggé érettek a befogadására.
 
Csak a magam nevében beszélek - kezdi Hidy Ildikó, a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium vezető magyartanára, aki elöljáróban fontosnak tartja leszögezni, hogy a pedagógus nevelő és oktató egyben, az irodalom pedig különösen alkalmas arra, hogy a diákoknak példákat, emberi mintákat mutasson.

- A 16-18 éves kor a magakeresés, a lázadás időszaka - mondja. - Az eligazodásban is segítenünk kell a gyerekeknek, és ebben József Attila maximálisan megfelelő partner. Ebben a korában minden gyerek rögtön érti, hogy mit jelent, hogy "Nincsen apám, se anyám, / se istenem, se hazám". Erre még az is felfigyel, aki, úgymond, nem szereti a verset. József Attilát az utolsó évben tanuljuk, addigra már föl vannak vértezve azzal a tudással, amellyel befogadhatják a költészetét. Ő pedig személyében és művészetében egyaránt jó példa arra, hogy ebben a feje tetejére állított világban értékeket mutathassunk fel. Költészetében ott vannak a támpontok, fogódzók.

A tanárnő sorolja a kulcsszavakat: harmónia, rend, fegyelem, a család eszménye, a munka, mások tisztelete, szociális érzékenység, az "emberhez méltó gond", magyarságtudat.

Óra a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban
- Mintha csak mai világunk legaktuálisabb kérdéseit vette volna sorra - jelenti ki. - Ott van például a Hazám:

"Az éjjel hazafelé mentem,
éreztem bársony nesz inog,
a szellőzködő, lágy melegben
tapsikoltak a jázminok,
nagy álmos dzsungel volt a lelkem
s háltak az uccán."


A diákokat megdöbbenti ez a kép, mert ez a jelenség nekik is ismerős. S mindez elvezeti őket ahhoz, hogy a hajléktalanban meglássák az embert.

A tanárnő egyik kedvenc költeménye az Óda, a plátói szerelem és az erotika összefonódása egyetlen költeményben. József Attila üzenete az is, hogy örülni lehet a hétköznapoknak, élvezni kell az élet apró örömeit is.

- Van, amivel vigyázni kell - emeli föl az ujját Hidy Ildikó. - A gyerekeknek nagyon fontos a József Attila felállította mérce: "A mindenséggel mérd magad!", de mindig hozzáteszem: fenntartással kell elfogadni. A költő nem ismert alkut, de nekik szükségük van kompromisszumokra. Tudniuk kell, hogyan alkalmazzák saját életükben.

A tanárnő szerint semmit nem lehet kétszer ugyanúgy tanítani, így József Attila költészetét sem. Minden változik: a kor is, ő maga is, a gyerekek is mindig mások, még az is befolyásolhatja az óra menetét, hogy milyen a fiúk és lányok aránya az adott osztályban. A Berzsenyiben vannak reál és humán osztályok, másként közelítik meg a művészetet az ide- vagy odajáró diákok.

A Berzsenyibe kerülő diákok hamar megtudják a felsősöktől, hogy "a Hidy" nagy súlyt fektet a memoriterre, nincs nála kegyelem, állandóan verseket kell tanulni. Vannak kötelezők, és mindig lehet egyet szabadon választani a költő kötetéből. József Attilától mindenkinek meg kell tanulnia a Tiszta szívvelt, A Dunánál harmadik részét, az Óda negyedik részét és a mellékdalt, a Születésnapomra című verset, az Ars Poetica második felét, a Téli éjszaka egy részletét, valamint az Íme, hát megleltem hazámat című költeményt. De ez is minden évben változik valamennyire, és ehhez jönnek a diákok választottjai.

- És az olyan versek, mint a Külvárosi éj vagy A város peremén? - kérdezem. - Tanítja őt mint proletárköltőt?

- Proletárköltő, ez nem mond semmit a mai diákoknak - válaszolja. - Mintha Móriczra azt mondanám: parasztíró. Ez beskatulyázná, ráadásul helytelenül az alkotót, s a címkézés amúgy is joggal taszítja a gyerekeket. Az viszont érdekli őket, ahogy az emberi sorsokat bemutatják. Vagy ahogy követjük, hogyan jelenik meg a magyar költészetben a vidék után a város, Pest, majd Tóth Árpádnál a körút, József Attilánál pedig "a város pereme".

A tanárnő szerint József Attila kikerülhetetlenül nagy költő. A politikai hullámok leperegnek róla. Az érettségi új témamegjelölésében joggal szerepel Petőfi, Arany, Ady és Babits mellett, az öt kiemelt témakör között.

Arról kérdezem, vajon a költő művei segítik-e a diákokat a kortárs irodalom megértésében, befogadásában. Azzal kezdi a választ, hogy ma lényegében csak Radnótiig tanítják az irodalmat. Az 1945 utáni szerzők közül általában Örkény, Nagy László, Pilinszky és Ottlik kerül szóba. Az ő műveik pedig érthetetlenek volnának József Attila nélkül.

- A negyedik év vége felé mintegy útravalóul megemlítek néhány nevet - mondja Hidy Ildikó. - A költők közül tudniuk kell többek között Petriről, Téreyről, Tandoriról, Rakovszkyról, Kovács András Ferencről, de a fiatalokról, mondjuk Karafiáth Orsolyáról és Varró Dánielről is. Figyeljétek, valóban ők lesznek-e a jövő nagy költői! A mai irodalmat nagyon nehéz tanítani. Az ízlésüket tudom formálni, az érettségiig elsajátítják, hogyan alakíthatják ki a saját értékítéletüket. Azt mondom, ahogy tanulunk angolul vagy németül, tanuljunk Adyul vagy József Attilául. A tanárjelöltjeim csodálkoznak, amikor megkérdezek egy reál osztályt: Hogy mondta ezt Ady, milyen szavakat használt a háborúra? S bekiabálják a gyerekeim: "véres ájulás, téboly". Azután meg elmegyek egy érettségi találkozóra, odajön hozzám egy fizikus, hogy elmondja, mennyire élvezte a Varázshegyet, és azt kérdi: "Hitte volna, tanárnő, hogy Thomas Mannt fogok olvasni?"

Része lett a diákszlengnek

Hálás feladat József Attilát tanítani, mert a költő képes megszólítani a mai tizenéveseket, állítja a pécsi Leöwey Klára Gimnáziumban magyart oktató Tamás Csilla. - Versei beépültek a diákszlengbe, s ez is azt bizonyítja, hogy szinte beleivódik a fiatalokba. Íme néhány, a diákok által gyakorta citált idézet: Fecseg a felszín, hallgat a mély..., Karóval jöttél, nem virággal..., A mindenséggel mérd magad..., Gyermekké tettél..., Kertész leszek, fát nevelek..., Tiszta szívvel betörök..., Nem én kiáltok..., Légy, ami lennél: férfi..., Én nem fogom be pörös számat..., A semmi ágán ül szívem..., Születtem, elvegyültem és kiváltam..., Tudd, hogy nincs bocsánat..., Talán eltűnök hirtelen. (U. T.)
 
Kelen Károly - 2005. április 9.
Cikk a nol.hu-n