Budapest XIII. kerületi
Berzsenyi Dániel Gimnázium


Rólunk írták...
 
A szakállamtitkár iskolaigazgatók véleményével szembesült
 
Hamarosan félidejéhez érkezik a 2007/2008-as tanév, ráadásul új naptári évet is kezdtünk, ami remek alkalom a számvetésre és az előre tekintésre - oktatási téren is. Ehhez segítséget kértünk Arató Gergelytől, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) államtitkárától, mégpedig oly módon, hogy szembesítettük két gimnáziumigazgató helyzetértékelésével.
 
"A feladat megoldható, csak az oktatás színvonalának a rovására megy"
 
Somogyi László, a fővárosi Berzsenyi Dániel Gimnázium igazgatója a tavalyi változások két olyan elemét emelte ki, amelyet iskolájuk fájó szívvel élt át. Egyik a tanárok kötelező óraszámának emelkedése, amely leginkább azokat a tanárokat sújtja, akik komolyan veszik a szakmájukat, és ezért nem mindegy nekik, hogy az eddigi 20 mellett plusz 2 órát tartanak. A feladat megoldható, csak az oktatás színvonalának a rovására megy.

Az igazgató szerint további kedvezőtlen változást jelentett, hogy újabb adminisztrációs teher hárult az iskolákra és a tanárokra, amely az érdemi munkától vonja el az energiát.

A Sulinet digitális tudásbázis lényegének azt tartja az igazgató, hogy olyan adattár álljon a tanárok rendelkezésére, amely bármikor lehívható, és a tanórán használható. Szerinte ennek különösen ott van jelentősége, ahol rendelkezésre állnak interaktív-táblák, multimédiás számítógépek, fontosnak tartaná a program bővítését. A használhatóságát egyelőre az csökkenti, hogy viszonylag kevés anyagrészből van információ, az igazi az lenne, ha minden tantárgyból több választási lehetősége volna a tanároknak.

Somogyi László megemlítette, hogy a Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív program keretében találkoztak a Sulinova fejlesztésében megjelenő tananyaggal (mintegy 300 iskola vett részt ebben a január végén záruló kétéves programban), aminek az igazgató szerint meglehetősen vegyes színvonalú a tananyag és az oktatási segédanyag része, ezért szükségesnek tartja a kevésbé használhatók fejlesztését.

Az intézményvezető végül kitért arra, hogy lenne mit javítani az iskolák vezetői és a tárca közötti információáramláson, annak ellenére, hogy minden fontos információ megtalálható az OKM honlapján, ám a személyes kapcsolat jót tenne a kommunikáció, ezáltal a színvonalasabb oktatás szempontjából.

 
"A színvonal alapvetően a tanár felkészültségén és motiváltságán múlik"
 
Arató Gergely, az OKM államtitkára a felvetésekre adott válaszában elismerte, hogy a kötelező óraszámok emelése nem jelent könnyebbséget az intézmények és a pedagógusok számára, hiszen voltaképpen többletmunkát kell ellátniuk, de úgy véli, ennek a változásnak nem kell együtt járnia a színvonalcsökkenéssel. Úgy véli, a színvonal alapvetően a tanár felkészültségén és motiváltságán múlik. A legfontosabb az lenne, ha a valóban színvonalasan dolgozó és az iskolát előre vivő tanárokat jobban megfizetnék, tehát a teljesítményt ösztönző bérezés megjelenjen az oktatásban. Ilyen lehetőséget nyújt a minőségi bérpótlék rendszer, amelyben viszont ma nincs elég pénz. Ezért az OKM kiírt egy úgynevezett teljesítménymotivációs pályázatot, melyből azok az intézmények, ahol létezik a minőségbiztosítási rendszer, és egzaktul mérik a pedagógusok teljesítményét, pályázhatnak. A tavaly sikeres pályázatot idén folytatják.

A megnövekedett adminisztrációs terhekről szólva az államtitkár utalt arra, hogy a pedagógiai munka egyes elemeinél elengedhetetlen az írásos rögzítés. Abba az irányba kell elindulnia az intézményeknek, hogy ezeket a feladatokat egyre inkább informatikai eszközök, számítógépek végezzék a tanárok helyett. Hozzátette: ugyanakkor egy sor ügyben valóban egyszerűsíteni kell az adminisztrációt. A diákok szöveges értékelése azok közé a kötelezettségek közé tartozik, amelyekben nem fölösleges papírmunkáról, hanem érdemi pedagógiai feladatról van szó.

A minisztérium és az iskolavezetők közti információáramlás elégtelen voltát firtató felvetésre Arató Gergely rámutatott: az országban összesen több mint 7000 közoktatási intézmény működik, ami korlátozza a személyes kapcsolatok megszervezését. Megemlítette, hogy létezik számos olyan szakmai és szakszervezet, amelyekkel folyamatos kapcsolatban áll a minisztérium. A Gimnáziumok Országos Szövetségével (melynek tagja Somogyi László igazgató is - a szerk.) például rendszeres a tárca kapcsolata. Az OKM nyitott minden együttműködési szándékra az iskolákkal. A minisztériumnak egyébként is kötelezettsége válaszolni valamennyi megkeresésre.

Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy 2013-ig valamennyi magyar iskola és óvoda készen áll arra, hogy a pedagógiai feladatának megfelelő informatikai eszközöket, programokat használja, és az ehhez szükséges szaktudása is meglegyen a pedagógusoknak.

A Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív program kapcsán Arató úr hangsúlyozta, hogy ez az egyik legfontosabb vállalkozása a közoktatásnak, melynek lényege, hogy jobb, korszerűbb eszközöket kapjanak az iskolák. A most lezáruló kipróbálási szakasz célja az intézményi tapasztalatok összegyűjtése volt. Az eddigi visszajelzések biztatóak a folytatásra nézve.

 
"Valahogy nem akadunk össze a programokkal..."
 
A keszthelyi Vajda János Gimnázium igazgatója, Kiss Ibolya negatív képet festett az iskoláját is érintő változásokról. Egyre kisebb költségvetésből kell gazdálkodniuk, és véleménye szerint a helyzet hosszabb távon romlani fog. Elképzelhetőnek tartja, hogy financiális okok miatt iskolája a jövőben nem lesz képes tartani a jelenlegi színvonalat, nem jut pénz szakkörök indítására, tehetséggondozásra, tehát csupán a törvény által előírt normákat lesz képes biztosítani.

Az igazgatónő a pályázati lehetőségek kapcsán elmondta, hogy gyakran nem maga az iskola, hanem a fenntartó pályázhat (az önkormányzat - a szerk.), ráadásul a gimnáziumok számára kevés pályázatot írnak ki, így ezek az iskolatípusok hátrányban vannak a szakképző intézményekkel szemben.

Kiss Ibolya hozzátette, hogy a minisztérium által felügyelt korszerű oktatási programokról nemigen van információjuk, nem tudja, hol hirdetik azokat.

Az államtitkár válaszában fontosnak nevezte, hogy egy fenntartó önkormányzat milyen többletforrásokat finanszíroz az iskolái számára, hiszen az állam mellett az önkormányzatoknak is hozzá kell járulnia az oktatás működtetésének biztosításához. Arató Gergely kiemelte, hogy éppen a tehetséggondozás terén nagyon komoly programok futnak, olyanok is, amelyek elérhetőek a gimnáziumok számára is. Ilyen például az Út a tudományhoz program, melynek célja, hogy olyan tanárok és diákok által működtetett iskolai közösségeket támogasson, amelyek elmélyülnek egy-egy szakterületben, ami voltaképpen erős szakköröket jelent.

 
"Szegényebb régiókban gyakran nagyobb az iskolák kreativitása"
 
Arató Gergely beszámolt azon tapasztalatairól, melyeket az ország szegényebb régióiban szerzett, ahol gyakran nagyobb az iskolák kreativitása, mivel az önkormányzatok pénztelensége miatt jóformán minden forrást az iskoláknak kell előteremteniük, többnyire pályázatok útján. A tárca képviselője kilátásba helyezte, hogy a jövőben talán az OKM-nek kellene megkerülhetetlen módon tájékoztatnia az egyes intézményeket a programokról, pályázati lehetőségekről, bár a tárca honlapját jó forrásnak nevezte. A digitális információtechnikai vagy a kompetenciaalapú pályázatok jó részére egyébként gimnáziumok is pályázhatnak.

Az eredményes pályázáshoz szükséges önrész biztosításának több módját említette az államtitkár. Az önrész mértéke függ attól, hogy milyen településről van szó, tehát a hátrányosabb helyzetű településeken alacsonyabb az önrész, de végső esetben az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumtól pályázható is az önrész.

Arató Gergely kitért még a közelmúltban egymásnak ellentmondó mérési eredmények miatt fellángoló vitákra, melyek az oktatásban beindított integrációs programok eddigi eredményeire vonatkoznak. Eszerint a legutóbbi, tanulói eredményesség szempontjából végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy javult mind a nehéz szociális helyzetben élő, mind a roma diákok teljesítménye, és az előítéletekkel szemben nem romlott, hanem javult az integrációban résztvevő nem kisebbséghez tartozó, nem hátrányos helyzetű diákok tanulmányi eredménye, teljesítménye is.

Az államtitkár befejezésül hozzátette, hogy idén elsősorban az oktatási intézmények felújítására kiírt pályázati programok beindulása várható, ami 130 milliárd forintból 6-700 iskola felújítását jelenti, másrészt az esélyegyenlőségi és integrációs programok folytatását, a tehetséggondozás hatékonyabbá tételét prognosztizálta 2008-ra.

HírExtra - Bencsik Gyula - 2008. január 17.
Cikk a hirextra.hu-n.