BDG Szervezeti és Működési Szabályzata

A Berzsenyi Dániel Gimnázium
Szervezeti és Működési Szabályzata
Budapest 2001.

1. A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) célja, jogszabályi alapjai
2. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1. A közoktatási intézmény neve, címe, alapfeladatai
2. Az intézmény jogállása és képviselete
3. Az intézmény gazdálkodási módja
4. Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintje III. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE 1./ Az intézmény felelős vezetője és feladatköre
2. Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai
3./ Az intézmény vezetősége
4. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésének rendje IV. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 1. Az intézményi közösségek és a belső kapcsolattartás módjai
2. Az intézmény közösségének jogai
3. Az alkalmazotti közösség
4. Szülők közössége, valamint a kapcsolattartás formái és rendje
5. Az iskolaszék, a kapcsolattartás formái és rendje
6. A tanulók közösségei, a kapcsolattartás formái és rendje
7. Az intézmény külső kapcsolatai V. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 1. Nevelőtestület és jogkörei
2. A nevelőtestület értekezletei
3. A nevelőtestület döntései, határozatai
4. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök
5. Szakmai munkaközösségek VI. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 1. A tanév helyi rendje
2. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje
3. A közalkalmazottak munkarendje
4. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje
5. Pedagógusok munkarendje
6. Az intézmény tanulóinak munkarendje
7. Az intézmény nyitva tartása
8. A tanítás (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama
9. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje VII. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE 1. A tanórán kívüli foglalkozások célja
2. Tanórán kívüli foglalkozások VIII. A TANULÓI JOGVISZONY, A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ÉS FEGYELMEZÉSÉNEK ELVEI ÉS FORMÁI, HIÁNYZÁSUK IGAZOLÁSA 1. A tanulói jogviszony keletkezése, feltételei
2. A tanuló jogai és kötelességei
3. A tanulói jogviszony megszűnése
4. A tanulók jutalmazásának elvei
5. A jutalmazás formái
6. Fegyelmi intézkedések és büntetések
7. A tanulói hiányzás igazolása
8. Értékelés és osztályozás formai követelményei IX. AZ INTÉZMÉNY HAGYOMÁNYAINAK ÁPOLÁSA 1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai
2. A hagyományápolás külsőségei X. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 1. Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje
2. Térítési díj, tandíj fizetésére és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések
3. Szociális támogatás
4. Egészségügyi ellátás, intézményi védő- és óvó előírások
4./ Rendkívüli esemény és bombariadó esetén szükséges teendők
5. Reklámtevékenység
6. Tankönyvellátás rendje XI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) célja, jogszabályi alapjai:
a./ Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott célok és feladatok összehangolt és hatékony megvalósítását szabályozza.
Az SZMSZ határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.
b./ A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek:

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, és módosításai
1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról,
11/1994. (VI.8) rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, és módosításai
20/1994. (XI.10.) MKM rendelet egyes oktatási jogszabályok módosításáról. 16/1998.(IV.8.) MKM rendelet
Budapest Főváros XIII. ker. 26/1995.(VI.19.) Önkormányzati rendelete. 5/1998.)II.18.)
MKM rendelet (R.1.) 217/1998. XII.30. Kormányrendelet (Ávhr.) 2. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbelihatálya:
a./ Az SZMSZ-t és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényűek. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait.
b./ A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyási időpontjával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata.
c./Az intézmény munkáját saját pedagógiai programja, az éves munkaterv, a kollektív szerződés, az SZMSZ és a házirend alapján végzi.
d./ A működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában, az ügynek megfelelően részt vesznek a nevelő testület tagjai, a szülők, a tanulók, a jogszabályban meghatározottak szerint.
e./ A gimnázium a jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni az alkalmazottak, a tanulók és szüleik adatairól. Az adatok hivatali titokként kezelendők, csak a jogszabályban előírt esetekben adhatók ki. (Adatvédelmi tv.)

II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

1. A közoktatási intézmény neve, címe, alapfeladatai:
a./ Alapító okirat szerinti megnevezése:
Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Berzsenyi Dániel Gimnázium.
Székhelye: Budapest, XIII. ker. Kárpát u. 49-53.
Típusa: közoktatási intézmény; gimnázium.
Évfolyamok száma: 6.
TEAOR szám 80.21
Alapfeladatai: a gimnáziumban általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányokra, valamint a munkába állásra felkészítő nevelés és oktatás folyik.
Speciális képzési formák:
4 évfolyamos gimnázium (évfolyamonként 3-3 osztály)a mindenkor hatályos pedagógiai program alapján.
6 évfolyamos matematika tagozatos gimnázium (évfolyamonként 1-1 osztály)
Az intézmény jogosítványa: gimnáziumi érettségi megszerzésének tanúsítása.

2. Az intézmény jogállása és képviselete:
a./ Az intézmény önálló jogi személy.
Alapítója, az alapítás éve: I. Ferenc József rendeletére a Helytartó tanács 1858.
Az alapító jogutóda és az intézmény fenntartója:
Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat.
Az alapító okirat kelte és száma: 2000. december 21. 179/2000. (XII.14.) Ö.K.
Az intézmény felügyeleti szerve: Bp. Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-Testület.
Az intézményi bélyegzők felirata és lenyomata:
Hosszú bélyegző: Berzsenyi Dániel Gimnázium
Budapest, XIII. Kárpát u. 49-53.
Telefon/Fax: 359-1613
Körbélyegző: Berzsenyi Dániel Gimnázium Budapest, XIII. Kárpát u. 49-53.
Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető, iskolatitkár, pénztáros.
b./ Az intézmény képviselője: a megbízott intézményvezető.
Az intézményvezetőt helyettesítheti az általános helyettese, gazdasági
ügyekben a gazdasági vezető.

3. Az intézmény gazdálkodási módja:
Gazdálkodási jogköre, a gazdálkodással összefüggő jogosítványok:
Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, jóváhagyott előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezik. Gazdálkodását az önálló költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó hatályos jogszabályok alapján végzi

4. Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintje:
a./ Intézményünk belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait a követelményeknek megfelelően zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el. A színvonalas tartalmi munkavégzés a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével határoztuk meg a szervezeti egységeket.
b./ Az intézmény szervezeti egységei:

oktatási egység: pedagógusok, könyvtárosok, oktatástechnikus,
gazdasági-technikai egység: gazdasági dolgozók, technikai dolgozók (takarítók, portások, kertész, karbantartó, hiv. segéd).

Az intézmény szervezeti (működési) egységeinek élén az alábbi felelős beosztású vezetők állnak:

oktatási egység: általános igazgatóhelyettes,
gazdasági-technikai egység: gazdasági vezető.

c./ A szervezeti egységek kapcsolattartási módjai:

szervezeti egységek vezetői heti rendszerességgel intézményvezetői értekezleten számolnak be egységük működéséről.
az értekezleten részt vesz; az igazgató, az igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető.
a pedagógusok és egyéb közalkalmazottak a mindennapi tevékenységek során a szükséges mértékű közvetlen kapcsolatot tartják.

III. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE
1./ Az intézmény felelős vezetője és feladatköre.
a./ Gimnáziumunk igazgatója - a közoktatási törvény 54 §-a alapján - felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, vagy a kollektív szerződés nem utal más hatáskörébe.A dolgozók foglalkoztatására, élet-és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. (Ktv 54.§) Az igazgató jogkörét, felelősségét, feladatait az 1993. évi LXXIX. tv. (Ktv.), valamint a fenntartó határozza meg. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire, az intézmény más közalkalmazottjára átruházhatja. Akadályoztatása esetén az első igazgató-helyettes, az ő akadályoztatása esetén a második igazgató-helyettes gyakorolja az igazgatói jogkört.
b./ Az intézményvezető feladatkörébe tartozik:

a nevelőtestület vezetése
a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése,
a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése
a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása
a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása
az intézmény képviselete
együttműködés biztosítása az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőivel a diákmozgalommal
a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezése
az általános iskolások felvételi vizsgáinak megszervezése, dönt a gimnáziumunkba való felvételükről
más intézményekből jelentkező tanulók átvételéhez szükséges feltételek meghatározása, dönt az átvételről.

2. Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai:
a./ Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el.
Az igazgató közvetlen munkatársai:

igazgatóhelyettesek (2 fő)
gazdasági vezető
iskolatitkár

Igazgatóhelyettest az igazgató bíz meg, illetve vonja vissza a megbízást a tantestületi véleményezési jogkörének megtartásával.
Vezető-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett közalkalmazottja kaphat.
Az igazgatóhelyettesek feladat-és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz.
A gazdasági vezető és iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személyek.
Hatáskörük és felelősségük kiterjed a munkakörük szerinti feladatokra.
Munkaköri leírásuk az SZMSZ 1.sz. mellékletében találhatók.
b./ Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. Munkaköri leírásuk az SZMSZ 1. sz. mellékletében találhatók. Az intézmény megbízott vezetői (igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető) és a közvetlen munkatársak az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.
Beszámolási kötelezettségük kiterjed az intézmény működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Gazdasági vezető esetén az iskola gazdasági ügyeire.
Az intézmény vezetői heti rendszerességgel tartanak vezetői megbeszélést.
Az igazgató tartós távolléte esetén a teljes vezetési jogkör gyakorlására az igazgató ad felhatalmazást.

3. Az intézmény vezetősége:
a./ Az intézmény vezetőinek munkáját - irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét középvezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény kibővített vezetőségének tagjai.
Az intézmény kibővített vezetőségének tagjai:

az igazgató
az igazgatóhelyettesek
a szakmai munkaközösségek vezetői
a gazdasági vezető
a diákönkormányzatot segítő tanár
az intézmény közalkalmazottainak választott érdekképviselői, a reprezentatív Szakszervezet képviselője, a Közalkalmazotti Tanács elnöke.

b./ A vezetőség havonta egyszer megbeszélést tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. A vezetőségi értekezletek témáit a munkaterv, időpontját a havi ütemterv tartalmazza.
Az intézményvezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak.

4. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésének rendje
a./Az ellenőrzés mindig az ellenőrzött fél tudtával történik.
b./Az ellenőrzést végezhetik:

Az igazgató és helyettesei az iskolai élet bármely területe felett, munkaköri leírásuk, vagy egyéb feladat alapján. Minden évben ellenőrzik a pályakezdőknél a tanévi fegyelem, az osztályozás, értékelés követelményeinek betartását.

A munkaközösség-vezető szaktárgyával összefüggő területen. Az osztályfőnök az osztály életével kapcsolatos területen, ellenőrzi a késések, hiányzások, osztályzatok beírását, a haladási napló vezetését.

c./ Az ellenőrzés részletes szabályozását, céljait, feladatait, rendjét az SZMSZ 2. sz. mellékleteként a belső ellenőrzési szabályzat tartalmazza.

IV. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE
1. Az intézményi közösségek és a belső kapcsolattartás módjai:
a./ Alkalmazotti közösség

nevelő testület
szakmai munkaközösségek
nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége

b./ A tanulók közössége

osztályközösségek
diákönkormányzat
diáksportkör

c./Iskolaszék
d./ Szülők közössége
e./ Közalkalmazotti tanács
f./ Szakszervezet

PSZ intézményi alapszervezete.

g./ Az intézmény közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a közösségek választott képviselőinek segítségével - az igazgató koordinálja. A kapcsolattarás rendszeres formái: értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, nyílt napok, fogadó órák.
A kapcsolattarás rendszeres és konkrét időpontjait az iskola éves munkaterve tartalmazza.
A különböző fórumokra, nevelési, alkalmazotti értekezletekre a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek képviselőit meg kell hívni.
Az iskola munkáját segítő közösségek saját működési rendjük és programjuk alapján működnek.

2. Az intézmény közösségének jogai:
Az egyes közösségeket, ill. azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben részvételi; javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg.
Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban az intézményi közösségeket, ill. az egyes személyeket.
Véleményezési jog illeti meg az intézménnyel kapcsolatban álló egyes személyt és közösséget. Az elhangzott véleményt a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelni kell, álláspontját a véleményezővel közölni kell.
Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele.
A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy ill. közösség azzal egyetért.
A döntési jog olyan kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek.
Testületi jogkör esetén a határozatképes testület abszolút többség (jelenlévők 50%-a +1fő) alapján dönt. A testület határozatképes, ha a tagjainak 2/3 része jelen van.

3. Az alkalmazotti közösség:
a./ Az alkalmazotti közösség az intézmény nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. A teljes alkalmazotti közösséget az igazgató hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösségi értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.
b./ A nevelőtestület és az intézmény szakmai munkaközösségeinek tevékenységével és kapcsolattartásuk módjával az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik.
c./ A nem pedagógus képesítésű közalkalmazottak közösségét a gazdasági vezető fogja össze.

4. Szülők közössége, valamint a kapcsolattartás formái és rendje:
Egy-egy osztály, csoport szülői alkotnak egy szülői közösséget.
a./ A gyermekközösségek (osztályok, csoportok) szülői közösségével a közvetlen kapcsolatot a gyermekközösségért felelős pedagógus (osztályfőnök, csoportot tanító tanár) tartja.
A szülői közösségek véleményét, javaslatait, a közösség választott képviselői juttatják el az intézmény vezetőségéhez.
A szülők közösségét az Iskolaszék szülői oldala fogja össze.
b./ Szülői értekezletek:
Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnökök tartja.
A szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást a szülők a tanév rendjéről, feladatairól, az osztályfőnök nevelési programjáról. A februári szülői értekezlet témája a félévi munka értékelése, aktuális problémák.
A leendő gyermekközösségek szüleit a tanévet megelőzően június első heteiben hívjuk össze a tanév kezdésének zavartalansága érdekében. Témája: az intézmény követelmény- és képzési rendszerének ismertetése, idegen nyelv választás, un. 0.-os tábor szervezése.
Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök, a szülők közösségének megbízottja, az osztályközösségben felmerülő problémák megoldására.
c./ Szaktanári fogadóórák:
Az intézmény valamennyi pedagógusa - tanévenként két alkalommal - fogadja a szülőket és szóbeli tájékoztatást ad a tanuló előmeneteléről, magatartásáról. A tanulmányaiban és magatartásában problémás tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. A fogadó "estek" hatékonyságának növelése érdekében, különböző napokon tarják a társadalomtudományokat és a természettudományokat tanító tanárok az intézményi fogadóórákat. Amennyiben a szülő (gondviselő) a munkatervben rögzített időpontú fogadóórán kívül is beszélni szeretne gyermeke tanárával, telefonon vagy írásban kell időpontot egyeztetnie az érintett pedagógussal.
Ilyen megbeszélést az osztályfőnök, ill. szaktanár is kezdeményezhet.
d./ A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje:
A szaktanár legalább a témazáró jegyekről köteles tájékoztatni a szülőket az ellenőrző könyv útján. A tanulót és szüleit a félév vagy tanév zárása előtti harmincadik napig értesítjük a várható érdemjegyről.

5. Az iskolaszék, a kapcsolattartás formái és rendje:
a./ Az iskolában a nevelő és oktató munka segítésére a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék működik, mely a nevelőtestület, a szülők, diákok és a fenntartó képviselőiből áll. Az iskolaszék maga állapítja meg működésének rendjét, munkaprogramját és megválasztja tisztségviselőit.
b./ Az intézményvezető és az iskolaszék az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként állapítják meg, az iskolai munkatervvel és az iskolaszék működési szabályzatával összhangban. Kapcsolatuk a feladatellátás függvényében folyamatos.
c./ Az igazgató vagy megbízott helyettese rendszeresen részt vesz - tanácskozási joggal - az iskolaszék ülésein.
Az iskolaszék képviselője az intézmény munkatervében rögzített fogadóóráival egyidejűleg iskolaszéki fogadóórát tart a szülők részére.
d./ Az iskolaszék a jogszabályokban rögzített jogosultságait, egyetértési, véleményezési és javaslattételi jogkörét gyakorolja.

6. A tanulók közösségei, a kapcsolattartás formái és rendje:
a./ Az osztályközösség: az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók közössége. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége:

küldöttet delegál az iskola diákönkormányzatába.

Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt.
Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll, akit az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg.
Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:

az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit
együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását
koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját,
látogatja óráikat
aktív kapcsolatot tart a szülők közösségével, az osztályban tanító tanárokkal
figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére
a nevelőtestület véleményének figyelembe vételével minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát
mikro-és szülői értekezletet tart, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket gyermekük magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről.
ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt.)
tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében
javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére
nevelő munkájához tanmenetet készít
osztálykirándulások vezetése
az iskola közösségi életében az osztályra háruló feladatok megoldását koordinálja.

b./ Iskolánkban diák önkormányzat működik (IDÖK) Az IDÖK munkáját saját az SZMSZ-e és munkaterve alapján végzi.
A diákönkormányzat működéséhez szükséges költségeket iskolai költségvetés fedezi. Az iskola helyiségeit, berendezéseit a SZMSZ használati rendszabályai szerint veheti igénybe.
IDŐK munkáját tanár segíti, akit a diákok javaslattétele alapján az igazgató bíz meg.
A diákönkormányzat jogkörét a magasabb rendű jogszabályban meghatározottak szerint gyakorolja.
A tanulók vélemény-nyilvánításának útja:

IDŐK vezetősége-, diákönkormányzatot segítő tanár-, igazgatóhelyettes-, igazgató.
Az igazgató hetente egy alkalommal áttekinti az IDÖK vezetőségével és a diákmozgalmat segítő tanárral az aktuális teendőket, a felmerülő kérdéseket.
osztályképviselő-, osztályfőnök-, igazgatóhelyettes-, igazgató.
A rendszeres tájékoztatást a diákok közvetlenül a diákönkormányzatot segítő tanártól, ill. az osztályfőnöktől kapják.

- A diákközgyűlés (iskolagyűlés) az iskola tanulóinak legmagasabb szintű tájékozódó - tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, ill. a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze, de tanévenként legalább egy alkalommal. A napirendet a közgyűlés előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A közgyűlésen az IDŐK és az iskola igazgatója beszámol az előző közgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, az iskola egészét érintő aktuális problémákról. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket is intézhetnek az IDŐK és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását.
A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt az IDŐK vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezi.
c./ Diákkörök
Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre. A működő diákköröket a tanulmányi igazgatóhelyettes tartja nyilván. A pedagógiai programnak megfelelő tevékenységet az iskola segíti.
d./Diáksportkör.
Intézményünkben a tanuló ifjúság igényének megfelelően diáksportkör alakult.
A sportkört az alakuló közgyűlés hozta létre.
A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. A közgyűlés dönt a sportcsoportok indításában, vezetőséget választ, amelynek sportköri tanárelnöke van. A diáksportkör elnöke az iskola igazgatója. A sportkör önállóan gazdálkodik és tevékenykedik, de nem önálló jogi személy. A diák sportkörnek az iskola minden tanulója tagja. Tevékenységét saját szabályzat alapján végzi.
Iskolánkban az alábbi sportcsoportok működnek;

lány kosárlabda
fiú kosárlabda
lány atlétika
fiú atlétika
lány szertorna
lány röplabda

7. Az intézmény külső kapcsolatai:
a./ Intézményünk működése, a tanulók szociális ellátása, valamint iskola-és pályaválasztása érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel.
b./ Különösen fontosnak tartjuk a rendszeres munkakapcsolatot:

a fenntartóval, ezen belül MISO, OKSB  a kapcsolattartó az igazgató.
az iskola tanulóit támogató Berzsenyi Stúdió Gimnáziumi Alapítvány" és Berzsenyi Gimnázium Történeti Alapítvány kuratóriumával és a "Tudásért" Ösztöndíj Alapítvány kuratóriumával kapcsolattartók a kuratóriumok tanár tagjai.
a berzsenyis öregdiákok baráti körével kapcsolattartó a munkatervben rögzített tanár..
gyermekjóléti szolgálattal kapcsolattartó az ifjúságvédelmi felelős.
Iskolaorvossal kapcsolattartó az igazgató-helyettes.

V. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK

1. Nevelőtestület és jogkörei:
a./ A nevelőtestület - a Közoktatási törvény 56. és 57 §-a alapján - a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, gazdasági vezető valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója (könyvtárosok, oktatástechnikus).
b./ A nevelőtestület nevelési és oktatási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig egyetértési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

2. A nevelőtestület értekezletei:
a./ A nevelőtestület a tanév során rendes és rendkívüli értekezletet tart.
A rendes értekezleteket az éves munkatervben meghatározott időpontokban az intézményvezető hívja össze.
Nevelőtestületi értekezlet tárgyalja a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, az éves munkaterv, az iskolai munkára vonatkozó átfogó elemzés, beszámolók elfogadásával, valamint a diákönkormányzat működési rendjének jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. Mindezeken túl a képzési struktúra változására is javaslatot tehet.
A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló iskolaszék, ill. diákönkormányzat képviselőjét meg kell hívni.
A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet az intézményvezető, a jegyzőkönyv vezetésére felkért pedagógus és a nevelőtestület által választott két hitelesítő ír alá.
b./ A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának, magatartásának, műveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezlet), az osztályközösségek problémáinak megoldását mikroértekezleti formában végzi.
Ezeken a mikroértekezleteken csak az adott osztályokban tanító pedagógusok kötelesek részt venni. A mikroértekezletek állandó időpontjait az éves munkaterv rögzíti. Felelősök az osztályfőnökök.
Mikroértekezletet - az osztály aktuális problémáinak megoldására - szükség szerint az osztályfőnök is összehívhat.
c./ A tanév során a nevelőtestület az alábbi rendes értekezleteket tartja:

tanévnyitó-,
félévi-, tanévzáró, amelyeken az iskolavezetés beszámol a tantestületnek, értékeli a tantestület és a saját munkáját.
félévi és év végi osztályozó értekezlet (mikro)
őszi nevelési értekezlet,
tájékoztató értekezletek (minden hónap első szerdáján).

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény egészét érintő lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak 25 %-a, az intézmény igazgatója, vagy a közalkalmazotti tanács szükségesnek látja

3. A nevelőtestület döntései, határozatai:
A nevelőtestület döntéseit és határozatait - jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással hozza. Döntési jogkör esetén a szavazatok 50%+1 fő szükséges, határozatok esetén egyszerű szótöbbség is elegendő. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt.
A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.

4. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök:
a./ A nevelőtestület törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköröket:

pedagógus alkalmazásának véleményezése,
munkaközösség-vezetők munkájának véleményezése,
intézményi szakmai, módszertani programok összeállítása,
a munkaközösség tagjainak tantárgyfelosztásához javaslattétel,
a munkaközösség tagjainak bérezésére, jutalmazására, kitüntetésére javaslattétel,
a tanulók felvételéhez szükséges követelmények kidolgozása.

b./ A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére alkalmilag bizottságot hoz létre (fegyelmi, felvételi, választási stb.).
A létrehozott bizottságok beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek.

5. Szakmai munkaközösségek:
a./ A nevelési-oktatási intézmény pedagógiai, szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre legalább 3 fővel.(Ktv. 58 §.) A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez.
A szakmai munkaközösség tagjai évenként javaslatot tesznek a munkaközösség vezető személyére, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. Munkaközösség-vezető abban a szakmai közösségben bízható meg, melynek legalább három tagja van. Ennél kevesebb tag esetén tantárgyfelelős látja el a feladatokat.
b./ Intézményünkben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:
Osztályfőnöki, magyar nyelv-és irodalom, történelem, matematika, német nyelv, angol nyelvi, idegen nyelvi (olasz, francia, latin), fizika, természettudományi (biológia-kémia, földrajz), számítástechnika, testnevelés.
c./ A szakmai munkaközösségek feladatai:

törekszenek az intézményben folyó oktató munka színvonalának emelésére, koordinálják a szakterületükön folyó munkát,
pedagógiai kísérleteket végeznek,
kialakítják az egységes követelményrendszert,
felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét,
fejlesztik szakterületük módszertani eljárásait, javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására,
véleményezik a pedagógus álláshelyekre beadott pályázatokat
támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, segítik a közösségbe való beilleszkedésüket,
kialakítják az osztályozás- értékelés egységes gyakorlatát,
végzik a nevelőtestület által átruházott feladatokat,
összeállítják az intézmény számára a felvételi-, érettségi-, osztályozó-, javító-, vizsgák írásbeli és szóbeli feladat-és tételsorait, ezeket értékelik,
végzik a tantárgyakkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését.
a munkaközösségben dolgozók munkájának véleményezése,
javaslattétel a munkaközösségbe tartozó tagok továbbképzésére,
javaslattétel a foglalkozási és pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztásához.
elfogadja az éves munkatervét.

d./ A szakmai munkaközösség-vezető feladatai és jogai:

összeállítja - és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra - az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját,
irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, szaktárgyának oktatásáért,
elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit,
felügyeli a tanterv szerinti előrehaladást és a követelményeknek való megfelelést,
módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket hív össze, segíti a szakirodalom felhasználását,
javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére,
összefoglaló elemzést, beszámolót készít a nevelőtestület és igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéről,
figyelemmel kíséri a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét,
képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül,
tájékoztatja a munkaközösség tagjait a vezetői értekezletekről,
állásfoglalásai, javaslatai, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait.

VI. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE
1. A tanév helyi rendje:
a./ A tanév általános rendjéről a művelődési és közoktatási miniszter évenként rendelkezik.
b./ A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben.
Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezlet dönt:

a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (pedagógiai program módosítása, az új tanév feladatai).
az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek módjáról és időpontjáról
a tantestületi és nevelési értekezletek témáiról és időpontjáról
a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról
a vizsgák rendjéről (felvételi, osztályozó, javító, érettségi)
az éves munkaterv véglegesítéséről
a házirend módosításáról

c./ A tanév helyi rendjét, az iskola rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel.

2. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje.
Az intézmény hivatalos munkaidejében (7 óra 45 perctől 16 óráig) legalább egy felelős vezetőnek (igazgató, igazgatóhelyettes vagy gazdasági vezető) az épületben kell tartózkodnia. A vezetők ügyeleti beosztását a tanári szobában ki kell függeszteni. Az ügyeletes felelős vezető akadályoztatása esetén az igazgató jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt.

3. A közalkalmazottak munkarendje.
a./ Az oktató-nevelő intézményben alkalmazottak körét az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a közoktatási törvény 15. §-a, 16. §-a és 17. §-a rögzíti.
b./ A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait , így a többlet munkáért adható kereset kiegészítés elosztásának elveit. az intézmény Kollektív szerződése tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII.törv.) valamint az 1992. évi XXXIII. törvénnyel (Kjt.)

4. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje.
a./Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a jogszabályok betartásával az igazgató állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében.
Munkaköri leírásukat a gazdasági vezető készíti el.
Az igazgatóhelyettesek és a gazdasági vezető tesznek javaslatot a napi munkaidő összehangolt kialakítására, változtatására, a szabadságok kiadására.
b./ A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét, munkaidő beosztását az intézmény Kollektív szerződése, valamint egyénre szóló munkaköri leírásuk tartalmazzák.

5. Pedagógusok munkarendje.
a./ A pedagógusok jogait és kötelességeit a Közoktatási Törvény 19. §-a rögzíti.
A törvény 16. §-a szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, ill. a nevelő-oktató munkával, vagy a tanulókkal, szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll.
b./A pedagógus munkakörbe tartozó feladatok leírását a túlórák és megbízások pénzügyi vonzata miatt a Kollektív szerződés tartalmazza. (1992. évi XXXIII. törv. 55. § és 138/1992.(X.8.) Korm. rendelet 7-8. § ).
c./ A pedagógusok napi munkarendjét, felügyeleti és helyettesítési rendjét az igazgatóhelyettesek állapítják meg az érintett munkaközösség-vezető véleményének meghallgatásával és az igazgató jóváhagyásával az iskola órarendjének függvényében.
A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az iskola feladatellátásának, zavartalan és szakszerű (helyettesítések) működésének biztosítását kell figyelembe venni.
Az intézményvezetőség tagjai - a fenti alapelv betartása mellett - javaslatokat tehetnek egyéb szempontok figyelembe vételére.
d./A pedagógus köteles jelenteni a munkából való rendkívüli távolmaradását, és annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 50 percig az intézmény vezetőjének, vagy helyetteseinek, hogy a helyettesítésről intézkedhessenek.
e./Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tantervtől eltérő tartalmú tanóra megtartása. A tanórák elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani.
f./ A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást, vagy kijelölést az intézményvezető adja, helyettesei és a munkaközösség vezető javaslatainak meghallgatása után.
A megbízások alapelvei: szakmai felkészültség, egyenlő terhelés.
g./ A pedagógusok kötelező tanítási órabeosztását a tantárgyfelosztás tartalmazza. A megtartott órákat sorszámmal ellátva a megfelelő naplóba (osztálynapló, szakköri napló, stb. ) vezeti a szaktanár.
h./ A pedagógusok munkabeosztását, feladatit

az órarend, benne a helyettesítési rend
- a munkaterv
- a havi program
- a kollektív szerződés tartalmazza

6. Az intézmény tanulóinak munkarendje.
a./Az iskolai rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását.
b./ A házirend betartása a tanulók számára kötelező.
A házirendet - az igazgató előterjesztésére - a nevelőtestület fogadja el, a törvényben meghatározott közösségek egyetértésével (közoktatási törvény 40 § (6))
c./A tanuló tanítási idő alatt csak osztályfőnöke, osztályfőnök által erre a célra felkért tanár vagy az iskolavezetés valamely tagjának írásbeli engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai rendszabályok határozzák meg.

7. Az intézmény nyitva tartása.
a./ Az intézmény szorgalmi idő alatt munkanapokon hétfőtől - péntekig 7.⁰⁰ -től 19.⁰⁰-ig tart nyitva. Kivétel a tornaterem, amit a bérlők 21.^{0 0} -ig vehetnek igénybe.
A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre eseti kérelmek alapján - az intézményvezető adhat - engedélyt legkésőbb 21.³⁰ -ig. Szombaton és vasárnap ill. munkaszüneti napokon az intézmény zárva van, kivéve rendezvény esetén.
Ezektől eltérni csak az igazgató által engedélyezett szervezett programok esetén lehet.
b./ Tanítási szünetekben az iskola zárva, hivatalos ügyintézés céljából az igazgatóság ügyeletet tart minden szerdán 9.00 - 12.00 között.
c./ Az iskolába a gimnáziumunkkal jogviszonyban nem álló személy - előre meghatározott nyílt rendezvényt látogatók kivételével - kizárólag a belépési engedély kitöltése után léphet be, amelyen jelöli a meglátogatandó tanár, dolgozó nevét. A látogató a távozásakor a tanárral, dolgozóval aláíratott belépési engedélyt a portásnak leadja.

8. A tanítás (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama.
a./ Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik, pedagógus vezetésével, a kijelölt tantermekben.
b./A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik. Ennél korábban csak tömegsport foglalkozásokat lehet tartani. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb 15 óra 35 percig be kell fejezni. Rendkívül indokolt esetben az igazgató - a nevelőtestület véleményének meghallgatása után - rövidített órákat és szüneteket rendelhet el.
c./ A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt - indokolt esetben - csak az igazgató és helyettesei tehetnek. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják.
d./ Az óraközi szünetek időtartama általában 10 perc, a 3. óra utáni szünet 15 perc, az ötödik és a hatodik órák utáni szünet 20 perc. A 20 perces szünetek a kijelölt étkezési idők (ebédidő). Dupla órák az 5. óra után szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók.
e./ Bombariadó esetén az elmaradt tanítási órákat az igazgató által kijelölt időben pótoljuk. Rendkívüli esemény esetén - szükség szerint - az igazgató szünetet rendelhet el. Az elmaradt órákat ebben az esetben is az előbbiek szerint pótolni kell.

9. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje.
a./ Az iskolaépületet címtáblával kell ellátni, az épületet fel kell lobogózni.
b./ Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős:

a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért,
az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
az energia-felhasználással való takarékoskodásért,
a tűz-és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,

c./ A szaktantermek és szertárak gondozására az igazgató egy-egy felelőst bíz meg.
A megbízatást minden évben a munkaterv rögzíti.
d./ A tanulók az intézmény létesítményeit, tantermeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az egyes helyiségek berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből kivinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.
e./ Vagyonvédelmi okból az üresen hagyott termeket be kell zárni.
f./ Az intézmény helyiségei, berendezései - a törvény 38. § (2) bek. alapján - bérbe adható. A bérbeadásról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) a gazdasági vezető és az érintett közösségek véleményének kikérésével, az igazgató dönt.
g./ A tantermekben délután elsősorban a tanórán kívül szervezett tevékenységek lebonyolítása folytatható. A termek egyeztetését az iskolavezetés végzi.
h./ Az iskola helyiségeinek nem oktatási célra való felhasználását (vetélkedők, diákrendezvények, stb.) az IDÖK-kel egyeztetve, az iskolavezetés engedélyezi felnőtt felügyelete mellett. A felügyeletről a szervezőnek kell gondoskodnia.
i./ A tornaterem és sportudvar használati rendjéért a testnevelési munkaközösség és a sportkör vezetője felel.

VII. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE
1. A tanórán kívüli foglalkozások célja.
a./ Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez (közoktatási törvény 53.§-a).
A tanulók a tanítási órán kívüli foglalkozásokra önkéntesen jelentkezhetnek, de ha felvételt nyertek, megjelenésük kötelező a foglalkozásokon.
b./ Intézményünkben az alábbi tanórán kívüli, szervezett foglalkozási formák vannak: szakkörök, diákkörök, énekkar-zenekar, korrepetálás, diáksportkör, tanulmányi-és sportverseny, tömegsport, könyvtár, kulturális rendezvények, tanfolyamok, tanulmányi kirándulások.
A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni.

2. Tanórán kívüli foglalkozások.
a./ Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével, a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indítja az iskola, ha a jelentkezők száma eléri a 12 főt. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások a szakkörvezető által összeállított tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköröket és időtartamukat fel kell tüntetni az éves tantárgyfelosztásban, a működés feltételeit az intézmény költségvetésében biztosítani kell.
b./ A tanulók öntevékeny diákköröket (önképzőköröket) hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését, működtetését a diákok végzik. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók, a tanulók felkérésével pedagógusok, vagy külső szakemberek végzik az igazgató engedélyével, a működés feltételeinek intézményi támogatásával.
c./ Az iskola énekkara és zenekara sajátos diákkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben, vezetője az igazgató által megbízott kórus-és zenekarvezető tanár. A ének-és zenekar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját.
d./ A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Az intézmény rendelkezésére álló, erre a célra fordítható órakereten belül (heti 30 óra) a korrepetálás differenciált foglalkoztatással, egyes tanulókra, vagy az egész osztályra kötelező jelleggel, a szaktanárok javaslatára történik.
e./ A diáksportkör (DSK) a tanulók rendszeres testedzésének kielégítésére, versenyeken való eredményes részvételére alakult meg. A feladatkörébe tartozik a tanrendbe iktatott testnevelési órák mellett a mindennapi testedzésnek lehetőséget biztosítani. Keretében 6 sportcsoport működik. Mint szervezeti forma önálló szabályzat alapján működik. A tanulóknak lehetőséget nyújt a sportköri foglalkozásokon, kerületi, fővárosi és országos versenyeken való részvételre.
A DSK önállóan gazdálkodik, kiadásait költségvetési támogatásból, tagdíjakból és a tornaterem bérbeadásából adódó bevételekből fedezi. Gazdálkodását a gazdasági vezető ellenőrzi, aki tapasztalatairól beszámol az igazgatónak. A tömegsport célja a tanulók mozgásigényének kielégítése.
f./ a tanulmányi-és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók a kerületi, fővárosi, országos meghirdetésű versenyekre való felkészüléshez szaktanári felkészítést vehetnek igénybe.
g./ Az intézmény könyvtára minden tanítási napon, nyitvatartási idejében áll a tanulók és az intézmény dolgozóinak rendelkezésére. Működési rendjét és feladatait az SZMSZ. 3. számú melléklete tartalmazza.
h./ Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének, igényeinek és a szaktanár vállalkozásának függvényében indít. A részvételért térítési díj fizetendő.
i./ Kulturális rendezvények, múzeum, színház, mozi, tárlat, kiállítás látogatások, tanítási időn kívül bármikor szervezhetők.
Tanítási időben ehhez az igazgató engedélye szükséges. Az iskola tanulói közösségei egyéb rendezvényeket is szervezhetnek, tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőjének, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi részvételt.
j./a tanulmányi kirándulások az éves munkatervben rögzített tanítási napokon, vagy tanítás nélküli munkanapokon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. A kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző könyv útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a költségek vállalásáról. A tanuló szociális helyzetétől függően a kirándulás költségeihez - az osztályfőnök javaslata alapján - az iskola hozzájárulhat.
k./ Iskolánknak kiterjedt külföldi diákcsere kapcsolatai vannak (olasz, német, francia, holland, szlovákiai, romániai, lengyel) melynek célja az idegen nyelvtudás fejlesztése, a fogadó ország, helység kultúrájának megismerése. Tanulóink családoknál vannak elhelyezve, majd fogadják a külföldi család gyerekeit. Ez a megoldás lényegesen csökkenti a költségeket, és az idegen nyelvtudást is hatékonyabban fejleszti.

VIII. A TANULÓI JOGVISZONY, A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ÉS FEGYELMEZÉSÉNEK ELVEI ÉS FORMÁI, HIÁNYZÁSUK IGAZOLÁSA

1. A tanulói jogviszony keletkezése, feltételei.
a./ Intézményünk tanulói közé felvétel, vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján az általános iskolában kitöltött jelentkezési lappal vagy szülői kérvénnyel történik. A felvételről és az átvételről az igazgató dönt.
b./ Iskolánkba meghatározott tanulmányi feltételek (felvételi követelmények) teljesítése esetén lehet felvételt nyerni. A felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban minden tanév október 15-ig nyilvánosságra hozzuk. A felvételi vizsgák időpontját, követelményeit tartalmazó tájékoztató füzethez minden érdeklődő az iskola portáján hozzájuthat. Ezen túl az éves munkatervben meghatározott időpontban az érdeklődő szülőknek tájékoztatót tartunk.
Felvételi vizsgát a szakmai munkaközösségek által összeállított, és az igazgató által jóváhagyott bizottság előtt kell tenni. A bizottságokban az IDŐK delegáltjai is részt vehetnek.
c./ Más intézményből való átvétel feltétele, hogy az osztály létszáma lehetővé tegye azt, és az osztály speciális tantervi tantárgyaiból különbözeti vizsgán megfeleljen a pályázó.
(R.21.§, 25§ és 26.§ alapján.)

2. A tanuló jogai és kötelességei.
a./ a közoktatási intézményben nevelt és oktatott gyerekek jogait és kötelességeit a közoktatási törvény 10-12. §-ai, valamint a 69-73. §-ai tartalmazzák. Az intézmény megteremti a tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A jogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos részletes szabályokat a házirend tartalmazza.
b./ a tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek:

érettségi vizsga: Az intézményben lefolytatandó érettségi vizsgák lebonyolításának, értékelésének és ügyvitelének rendelkezéseit a Gimnáziumi Érettségi Vizsgaszabályzat tartalmazza. Az írásbeli vizsga időpontját a miniszter, a szóbeli vizsgáét - az igazgató javaslatával - a nevelőtestület, az éves munkatervben határozza meg. A helyi vizsgák lebonyolítási rendjét az intézmény határozza meg.

helyi vizsgák: Iskolánkba való felvételi vizsga, osztályozó, különbözeti és javítóvizsga. A helyi vizsgák időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A vizsgáztató bizottságokat (3 tagú) az igazgató jelöli ki. A bizottság elnöke felelős a jegyzőkönyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be a törzskönyvbe és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató vagy helyettese is aláírja.

3. A tanulói jogviszony megszűnése.
A közoktatási intézményekhez a tanulókat fűző jogviszony megszűnéséről illetve megszüntetéséről a törvény 75-76. §-ai rendelkeznek.

4. A tanulók jutalmazásának elvei.
a./ Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, ill. hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, ill. jutalmazza.
b./ Iskolánk ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki:

eredményes kulturális tevékenységet folytat
kimagasló sportteljesítményt ér el
a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végzett.

c./ a kiemelkedően végzett együttes munkát, a példamutató egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban részesítjük.

5. A jutalmazás formái.
a./ Iskolánkban elismerésként a szóbeli dicséretek mellett a következő írásos dicséretek adhatók:

szaktanári
osztályfőnöki
igazgatói
nevelőtestületi

Az írásos dicséreteket az ellenőrző könyvbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni.
Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a törzskönyvbe és a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók könyvvel és oklevéllel jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről a pedagógusok, az osztályközösség és a diákönkormányzat javaslatának meghallgatása után az osztályfőnök dönt.
b./ A négy ill. hat év során, tanulmányi-és sportversenyeken elért kiemelkedő teljesítményeket, a negyedik ill. hatodik év végén "Berzsenyi" díjjal jutalmazzuk. A négy ill. hat év során a tanulmányi eredményekben és az osztály ill. iskola közösségéért végzett tartósan kimagasló munkát a negyedik ill. hatodik év végén "Berzsenyi Közösségéért" díjjal jutalmazzuk.
Mindkét díjat egy 9-9 tagú kuratórium ítéli oda, kiosztásukra a ballagási ünnepélyen kerül sor és az igazgató adja át. A díjakkal érem, oklevél és pénzjutalom jár.
c./ Csoportos jutalmazási formák

szabadnap - felhasználható közös programokra -,
tárgyjutalom
hozzájárulás közös kulturális programokhoz.

6. Fegyelmi intézkedések és büntetések.
a./ Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, igazolatlanul mulaszt fegyelmi intézkedésben részesítendő. A fegyelmi intézkedés nem megtorló jellegű, hanem további fegyelemsértések megelőzésére szolgál, arányban kell legyen a vétség súlyosságával és fokozatosnak kell lennie.
A fegyelmi intézkedések a következők lehetnek:

szaktanári figyelmeztetés szóban, majd írásban
osztályfőnöki figyelmeztetés szóban, majd írásban
osztályfőnöki megintés
igazgatói figyelmeztetés
igazgatói megintés
igazgatói megrovás
tantestületi figyelmeztetés

A fegyelmi intézkedéseket a tanuló ellenőrző könyvébe és az osztálynaplóba be kell írni, kivéve a szóbeli figyelmeztetést.
b./ Ha a tanuló kötelezettségeit vétkesen megszegi, vagy magatartása ellen súlyos kifogás merül fel fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesítendő. A közoktatási törvény 76. és 77. §-ai és a 11/1994. MKM rendelet 32 §-a szabályozzák a tanulók fegyelmi és kártérítési felelősségét.
Ezek alapján a fegyelmi büntetés lehet:

megrovás
szigorú megrovás
áthelyezés másik iskolába
eltiltás a tanév folytatásától
kizárás az iskolából.

A felelősségre vonás eljárásmódjára és formájára nézve a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 3. sz. mellékletében foglaltak az irányadók.

7. A tanulói hiányzás igazolása.
a./ A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői, vagy orvosi igazolással igazolni. Az igazolás módját a házirend tartalmazza. A hiányzás indokoltságát az osztályfőnök dönti el és a naplóban rögzíti a hiányzás okát is.
b./ A tanítási óráról való igazolatlan késés is igazolatlan mulasztás fegyelmi intézkedést von maga után, melynek lehetőségeit a házirend tartalmazza. Tanköteles tanulók 10 órát meghaladó igazolatlan mulasztása esetén az osztályfőnök az ifjúságvédelmi felelőssel kezdeményezi a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.
c./ A tanulói hiányzás igazolásának módját a Házirend részletezi.

8.Értékelés és osztályozás formai követelményei:

a félévi és év végi osztályzatok megalapozottságához az osztályozó naplóba beírt jegyek száma minimum a tantárgy heti óraszámának a másfélszerese kell, hogy legyen félévenként.
az alapozó és időszakos osztályzatokat a naplóba folyamatosan, a témazáró jegyeket pedig a témakör lezárását követően írjuk be.
a tanulók teljesítményét az osztály előtt szóban is értékeljük. Nem kerülhet osztályzat a naplóba az érintett tanuló tudta nélkül.
egy napon legföljebb két tantárgyból iratható egészórás dolgozat, vagy felmérő, amit az érintett csoportnak előre be kell jelenteni és a naplóban előre jelezni kell.
az írásbeli munkákat jellegüktől függően a tanár köteles a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb 15 munkanapon belül kijavítani, értékelni.
a tanulót kérelmére mentesíteni lehet az idegen nyelv tanulása alól, ha közép-vagy felsőfokú "C" típusú nyelvvizsga bizonyítványt, ill. azzal egyenértékű idegen nyelvtudást igazoló okiratot szerzett és a mentesítést kéri. A mentesítés feltétele a nyelvvizsga-bizonyítvány ill. a nyelvtudást igazoló okirat bemutatása a tanulmányi igazgatóhelyettesnek. A mentesítés tagozatos nyelv esetében csak felsőfokú nyelvvizsga esetében lehetséges. Nem nyelvtagozatos tanulók esetében az első 3 ill. 5 évben nyelvóra alól felmentés - ha a továbbfejlődés vagy szinten tartás feltételei adottak - csak akkor adható, ha a tanuló felsőfokú "C" típusú nyelvvizsgát szerzett.

IX. AZ INTÉZMÉNY HAGYOMÁNYAINAK ÁPOLÁSA
1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai.
a./Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.
b./ Az intézmény hagyományos, kulturális, ünnepi és szórakoztató rendezvényei:

minden év október 4-én megünnepeljük az iskola alapításának évfordulóját.
A nemzeti ünnepek megünneplésének módja és formája kötetlen, a szervezők elképzelése szerint alakulhat. Az ünnepélyek rendjét, a felelősöket az éves munkaterv tartalmazza.
A Szalagavató bált a mindenkori harmadik osztályosok és osztályfőnökei szervezik, a testnevelők segítségével, saját elképzeléseik szerint.
A ballagási ünnepélyen - szintén a harmadik osztályosok és osztályfőnökeik szervezésében - osztjuk ki a "Berzsenyi" és a "Berzsenyi közösségéért" díjakat.
Tavasszal tartjuk a Berzsenyi-napokat, melyek tudományos, kulturális, szórakoztató és sportprogramjait pedagógusok segítségével a diákönkormányzat állítja össze, szervezi meg.
A berzsenyis Öregdiákok Baráti Körével együttműködve iskolánk jelenlegi és régi diákjai között élő kapcsolat megteremtésére törekszünk. Ezt szolgálja a "Berzsenyi Akadémia", melynek keretében azok a régi diákok akik a tudományok, kultúra, művészetek és sport terén kiemelkedők, előadásokat, élménybeszámolókat, filmvetítéseket tartanak a jelenlegi diákoknak.
Minden tanév megkezdése előtt (augusztus végén) az újonnan felvett beilleszkedés elősegítése, tájékozódás az iskola követelményeiről.
Minden tanév november első felében az első évfolyam osztályai bemutatkoznak az iskola tanulói közösségének. A bemutatkozás formáját és módját az osztályok választják meg, a szervezés és a legsikeresebben bemutatkozó osztály jutalmazása az elmúlt "0.-os" tábor előkészítő bizottságának feladata.

c./ Az iskola minden tanévről Évkönyvet ad ki.
d./ Iskolánkról, dokumentumainkról napra kész információt adunk az interneten keresztül.
e./ Támogatjuk egy iskolaújság megjelenését, az iskolarádió működését.

2. A hagyományápolás külsőségei.
Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viseletére és sportfelszerelésére vonatkozó előírásokat a házirend tartalmazza.

X. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
1. Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje.
a./ Intézményünkben heti egy alkalommal orvosi ellátásban részesülhetnek a tanulók, a jogszabályokban rögzített, megelőző orvosi intézkedéseken, szűrővizsgálatokon kívül.
Az iskolaorvossal a rendszeres kapcsolattartás a tanulmányi igazgatóhelyettes feladata. A testnevelés óráról hosszabb ideig tartó felmentésre szakorvosi írásos vélemény alapján csak az iskolaorvos adhat. Az iskolaorvos a szakorvosi vélemény figyelembevételével a tanulókat gyógy testnevelés foglalkozásokra utalhatja.
b./ A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. Az osztályfőnök gondoskodik arról, hogy osztályának tanulói az orvosi vizsgálaton, védőoltáson megjelenjenek.

2. Térítési díj, tandíj fizetésére és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések.
a./ A térítési díjak fizetéséről, a közoktatási törvény 115. §-a, a tandíjak fizetéséről a 116. §-a rendelkezik. A térítési-és tandíj fizetésére kötelezettek körét, annak eseteit és a díj mértékét a XIII. kerületi Önkormányzat (fenntartó) képviselőtestületének rendelete szabályozza.
b./ Minden tanév elején előkészítő szakköröket hirdetünk meg (vállalkozás alapján folyó oktatás). A foglalkozásokon való részvételért tandíjat kell fizetni, melynek mértékéről - a gazdasági vezető véleményének kikérése után - az igazgató dönt. (117. § (5) )
A térítési-és tandíj befizetése történhet csekken, vagy pénztárban.
A befizetett, és önhibán kívül igénybe nem vett szolgáltatások utáni térítési- és tandíjat az iskola visszaadja a befizetőnek. A visszatérítést a gazdasági vezetőtől kell kérni.

3. Szociális támogatás.
a./ Iskolánkban igénybe vett étkezésért, szociálisan rászoruló tanulóknak kedvezmény adható. A kedvezményt a szülőknek (eltartónak) írásban kell kérni. A kérvényben fel kell tüntetni a közös háztartásban élők számát, a család jövedelmi viszonyait (igazolással). A kedvezmény megadásáról, annak mértékéről - a költségvetésben rendelkezésre álló támogatás mértékéig - a tanuló osztályfőnöke, a tanulószoba vezetője és az ifjúságvédelmi felelős véleményének meghallgatása után az igazgató dönt.
b./ Költségvetési és egyéb forrásból származó támogatás esetén intézményünk diák szociális alapot hoz létre, melynek felhasználásról öttagú kuratórium dönt.
Tagjai: igazgató, a tanuló osztályfőnöke, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, az ifjúságvédelmi felelős és a diákönkormányzat képviselője.

4. Egészségügyi ellátás, intézményi védő- és óvó előírások
a./ Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.
A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet fenntartani, valamint a baleset megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.
Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozni kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetben:
A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell:

a házirend balesetvédelmi előírásait
a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat
a menekülés rendjét
a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban

A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartására.
b./ Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén
A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia. A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie
Minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának
Az iskolában történt bármiféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.
c./ Egészségügyi ellátás

Az iskola dolgozói és tanulói külön jogszabályban előírt egészségügyi vizsgálatokon vesznek részt
Az iskola igazgatója a fenntartó segítségével biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit.
Az iskolaorvos munkáját az igazgatóval egyeztetett terv alapján külön jogszabály rendelkezése szerint végzi. Hetente 2 napon rendel az iskolában. Ha az egész osztály szűrővizsgálaton vesz részt, akkor a vizsgálat ideje alatt az órát tartó tanár felügyel.

4./ Rendkívüli esemény és bombariadó esetén szükséges teendők :
Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel.
A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:

a fenntartót
tűz esetén a tűzoltóságot
robbantással való fenyegetés esetén a rendőrséget
személyi sérülés esetében a mentőket
egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő védelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket ismétlődő szaggatott csengőjellel (igazgatói irodából), áramszünet esetén kézi kolomp és szóbeli jelzéssel kell értesíteni, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó tervben található kiürítési terv alapján kell elhagyniuk

5. Reklámtevékenység
Az iskolában a jogszabályokban engedélyezett reklámtevékenység csak az igazgató előzetes engedélyével végezhető. Az engedélyt írásban kell megkérni.

6. Tankönyvellátás rendje
A tankönyvellátás rendjét az SZMSZ 4. sz. melléklete szabályozza

XI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
a./ Jelen szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.
b./ Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket - mint pld. a belső ellenőrzés szabályozását, az irat- és pénzkezelés, a bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait stb. - önálló szabályzatok tartalmazzák. Ezek a szabályzatok az SZMSZ mellékletei.
A mellékletben található szabályzatok - mint igazgatói utasítások - jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, intézményi megfontolások, vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi.
A szervezeti és működési szabályzatról, a házirendről, a pedagógiai programról, valamint az intézmény egyéb dokumentumairól az igazgatóság fogadóóráján lehet tájékoztatást kérni az igazgatói illetve az igazgatóhelyettesi irodában, illetve ezen dokumentumok egy-egy példánya megtekinthető az iskola könyvtárában.
A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő melléletekkel rendelkezik:
1.sz. melléklet: Az intézményvezető közvetlen munkatársainak munkaköri leírása
2.sz. melléklet: Belső ellenőrzési szabályzat
3.sz melléklet: Könyvtár szervezeti és működési szabályzata
4.sz. melléklet: Tankönyv ellátás rendje a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban
A Berzsenyi Dániel Gimnázium szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület elfogadta.
Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.
Az elfogadáskor jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt az Iskolaszék, a Közalkalmazotti Tanács és a diákönkormányzat.

Iskolaszék képviselője KT képviselője IDŐK képviselője

Budapest, 2001 június 6.

Igazgató