Ma is őrizzük azonban a régi könyvtár közel kétezer kötetét, amelyek között muzeális jellegű, iskolatörténeti és könyvészeti szempontból is értékes művek találhatók. A többségük XIX. századi, de akadnak közöttük XVIII. századi kiadású könyvek is. Szintén a könyvtárunkban kerültek elhelyezésre iskolánk irattárának történeti jellegű darabjai: régi anyakönyvek, naplók, emlékkönyvek és évkönyvek.
A BDG történetét kutatva rábukkantunk régi állományunk egyes részeire is, amelyek más intézményekhez kerültek az épületcserék során. Szeretnénk ezeket újra egyesíteni, hogy egy gyűjteményként kezelhessük, hogy újra együtt őrizhessük, mint hajdanán. Hiszen e műveket nagyrészt egykori tanáraink, diákjaink és az iskola alapítványai adományozták a gimnáziumnak. Célunk a ránk bízott gyűjteményt méltóképpen kezelni és megőrizni, elődeink szellemében, a hagyományokhoz hűen.
E törekvés első lépéseként sikerült újra elhelyeznünk az iskolai könyvtárban a Hofer-hagyaték mintegy kétszáz kötetét a Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium jóvoltából. (Hofer Károly iskolánk igazgatója volt a századelőn, sokat tett a könyvtár gyarapításáért, halála után saját könyvtárát is a gimnáziumra hagyta. A gyűjteményrész 1952-ben került a Kossuth Zsuzsa SZKI-ba, amikor a Berzsenyi Dániel Gimnáziumnak el kellett költöznie régi, Markó utcai épületéből.)
A muzeális könyveink különgyűjteményét a most folyó tartalmi feltárás után is védett állományként kezeljük majd. Természetesen ezek nem kölcsönözhetők, de helyben, kutatási célokra felhasználhatók ma is.
E köteteknek nemcsak az őrzését, hanem a fizikai állapotuk megóvását is el kell látnunk. 1997-ben az iskola hetvenezer forintot biztosított erre a célra.
Ugyanabban az évben egy XVIII. század végi térképmellékletünk rendbehozatalát pedig egy restaurátor térítésmentesen, szakmai lelkiismeretétől vezérelve vállalta, mert sajnos nagyon rossz állapotban volt.
Az NKA Könyvtári Kollégiumának pályázatain az elmúlt években rendszeresen nyertünk el támogatásokat, melyek segítségével az OSZK-Soros Könyvrestaurátor Műhely két értékes könyvünk restaurálását végezte el 1998-ban, s azóta is évente 2-3 kötetet tudtunk velük restauráltatni.
Szeretnénk feltámasztani iskolánknak egy régi hagyományát: több alapítvány is segítette hajdanán az iskolai könyvtár működését és gyarapítását. A tervszerű állományfejlesztésben és régi könyveink restaurálásában is sokat segíthetne ez a lehetőség, figyelembe véve a könyvtár éves költségvetésének szűkösségét.
muzeális gyűjteménye
Nem lehet feladatom e cikk keretein belül teljes iskolatörténetet írni, ám a könyvtár muzeális állományrészének története és összetétele nem értelmezhető az intézmény története nélkül. Ezért az iskolánk életében meghatározó hét évszám köré csoportosítottam az eseményeket.
A memorandum és egy kommentár a Pesti Napló 1861. január 1-jei számában meg is jelent. (A német nyelvű oktatásért továbbra is kiálló tanárok szócsöve a Pester Lloyd volt: ellennyilatkozatukat ott tették közzé 1861. január 16-án.)
Eredmény: a helytartótanács 1861. február 2-án kelt 852. sz. leirata szerint a második félévtől a tanítás nyelve mind a nyolc osztályban a magyar volt.
Évkönyveink tanúsága szerint a könyvtár gyarapítása jó néhány hajdani tanárnak és igazgatónak volt szívügye, ezért saját könyvtárukból is adományoztak az iskola javára: bizonyítják ezt a máig látható ex librisek és bejegyzések. Külön említésre méltó Hofer Károly hagyatéka, amelynek egyik darabja például az autográf Horvát István kötetünk is.
Az ifjúsági könyvtárat Riedl Szende (egykori tanárunk) alapította meg 1862-ben, s 1908-as adatok szerint akkoriban már 4736 kötetből állt. A tanári könyvtár az iskolával egyidős, állománya pedig 1908-ra 5640 kötetre szaporodott.
A gimnáziumban számos alapítvány működött, intézetünk igazgatói, tanárai, volt diákjai fontosnak tartották iskolájuk segítését ily módon is. A felajánlók céljai között szerepelt többek között az iskolai könyvtár fejlesztése is. Az évkönyvek adatai szerint magánszemélyek (szülők, diákok, tanárok, környékbeli könyvkereskedők) önálló kötetekkel is gyarapították a könyvtár anyagát. Az ifjúsági könyvtár alapítása "a tanulók filléreiből és könyvadományaiból" történt, "gazdagításához az Akadémia, a Szent–István Társulat és Pfeiffer Ferdinánd könyvárus is csakhamar hozzájárulnak..."
A mi régi állományrészeink a hajdani épületeink új birtokosaihoz kerültek, akikkel jelenleg is folytatunk tárgyalásokat. A Kossuth Zsuzsa Eü. Szakközépiskola és Gimnázium jóvoltából 1998 márciusában 212 kötetet kaptunk vissza, amelyek a Hofer hagyaték egy részét képezik. A Hofer gyűjtemény négy legértékesebb kötete viszont még mindig náluk található: Stephano Katona:Historia pragmatica Hungariae (1782), Anrád Sámuel: A magyar démocritus (1791), Regulae juris canonici (1739), Dugonics: A szerecsenek (két kötet, Pozsony, 1798). A másik érintett iskola a Bolyai Textilipari Szakközépiskola, velük szintén tárgyalunk a régi könyveink ügyében.
Sajnos ezek a kötetek nem maradtak meg olyan egységes gyűjteményben, mint ahogyan mi megőriztük a Baár-Madas Református Gimnázium anyagát. A Kossuth Zsuzsa Eü. Szakközépiskola és Gimnázium könyvtára például 1976. február 24-én 156 kötetet ajándékozott közülük az ELTE Görög Tanszékének, 1988-ban pedig mint "az iskola profiljába nem tartozó" könyveket, 2108 kötetet adtak át az OSZK Fölöspéldány Központjának. Sajnos erről minket, az eredeti tulajdonosokat nem értesítettek, így jelenleg már csak nyomozni tudunk egykori könyveink sorsa után.
Alapításunk nemrég ünnepelt 140. évfordulója kapcsán sok régi hagyományt elevenítettünk fel, és hosszas kutatómunka eredményeképpen megtaláltuk a hajdan kiemelkedően értékes, ám mára szétszóródott könyvtári állományrészeinket. Szeretnénk, ha ez a töredékeiben is impozáns gyűjtemény újra egyesülhetne, minden kötet visszakerülne oda, ahova az adományozók eredeti akarata is szánta: a Berzsenyi könyvtárába.
A muzeális gyűjtemény jelenleg tartalmilag még nincs feltárva, számbavétele, az állomány darabjainak felkutatása és a gyűjtemény rekonstruálása folyik. Emellett a könyvek állományvédelmével, fizikai állaguk megőrzésével is foglalkozunk. Az iskola vezetése igyekszik
saját forrásból is fordítani e célra (az elmúlt időszakban 70 000 Ft-ot költöttünk muzeális könyvek restauráló köttetésére), illetve minden pályázati lehetőséget is megragadunk. 1997-ben két régi értékes művet is restauráltatni tudtunk az OSZK - Soros Restaurátor Műhely pályázatán nyert támogatásból.
Felkutatott és megőrzött értékeinket igyekszünk közkinccsé, hozzáférhetővé tenni, de állományvédelmi szempontokat is figyelembe véve. Kiállításokat szerveztünk a régi anyagainkból, valamint a könyvtárunk Web-oldalain is elérhetőek lesznek a közeljövőben a legszebb köteteink.
Nagy múltú könyvtárainkban elég gyakori ez a történelemkönyv (az akadémiai könyvtárban több kötettel is rendelkeznek belőle), ám iskolai könyvtárakban valószínűleg ritka.
Mint a legrégebbi kiadású könyvünket, féltett gonddal őrizzük, annál is inkább, mert bőrkötése, gerince erősen megrongálódott.
Horvát István (1784-1846) a magyar irodalom kiemelkedő jelentőségű tanáregyénisége és irodalomtörténésze, Kazinczy híve és levelezőtársa. A magyar nyelv fejlesztésének odaadó munkása volt, közreműködött az Auróra megalapításában.
Mint egyetemi tanár fontos szerepet töltött be a reformkori ifjúság nevelésében. A nálunk lévő kézirata még egyetemista korából való. Egy hasonló könyvecskébe írt nyelvészeti munkáit az OSZK Kézirattárában találhatjuk.
A korai költői próbálkozásoknak ma ez az egyetlen fennmaradt példánya. A kisebb szövegközlések között A magyar irodalomtörténet bibliográfiája is említést tesz - mint a korai versek egyedüli kiadásáról - az 1909/1910-es iskolai értesítőnkben megjelent tanulmányról.
1998-ban a kézirat teljes restaurálását elvégeztettük, mivel a vastartalmú tinta miatt a papír anyaga savas károsodásokat mutatott. (Az OSZK-Soros Könyvrestaurátor Műhely munkáját pályázati támogatásból fedeztük.)
Spányik Glycer (1781-1850) piarista teológus és tanár, 1832-től a budai főgimnázium igazgatója mint tankönyvíró is nevezetes volt (latin, majd magyar nyelvű neveléstant és történeti munkákat írt). Munkái több kiadásban évtizedeken át forgalomban voltak.
A mű szerzője Wittenbergben tanult tudós pap és tanárember volt. A magyar nyelvű erkölcsnevelő tankönyv iskolatörténeti érdekessége, hogy kötéstábla belső oldalán olvasható bejegyzés szerint a szerző egyik hajdani tanárunk rokona volt: "Agonás Sámuel atyai ágon nagybátyánk volt. Dr. Varga Sándor".
Valószínűleg ennek köszönhető, hogy nálunk ez a meglehetősen ritkán felbukkanó kötet fennmaradhatott. Ritkasága - a tankönyvekre egyébként is jellemző - elhasználódás mellett annak is tulajdonítható, hogy az ötvenes években tömegével zúztak be minden hasonló (vagy még értékesebb) vallásos munkát.
A mi kötetünk is ekkoriban károsodhatott, a jelek alapján félreérthetetlenül beletapostak, gerince megtörött, és néhány lapja hiányos is volt. Restaurálása előtt még a cipőtalp nyomát is láthattuk...
Jelenleg kifogástalan állapotban tudjuk megmutatni a könyvtárunkba látogatóknak.
A mű érdekessége, hogy az iskolánk alapítását követő évben született. Valószínűleg eleink - bár német nyelven oktató állami gimnázium voltunk akkoriban - figyelemmel kísérték a magyar nyelvű egyházi oktatásban folyó kísérleteket is...
A tantervet - mint pályaművet - a címlap szövege szerint a dunántúli református egyházkerület dicséretre méltatta.
Schiller összes műveinek e kiadása huszonegy kötetes, 1834 és 1836 között jelent meg gót betűkkel nyomtatva, M. Hofmann metszeteivel illusztrálva. (Három kötetünk hiányzik.)
Említett német nyelvű sorozatainknál azonban sokkal értékesebbnek tűnik Publius Vergilius Maro műveinek 1738-as kiadása, szintén a Hofer hagyatékból.
P. Virgilii Maronis: Bucolica, Georgica et Aeneidos. Nürnberg, 1738
A latin nyelven megjelent kötetben gót betűs német nyelvű életrajzot találunk Vergiliusról, valamint jegyzeteket és regisztert. A hajdan remekmívű barna bőrkötés gerince ugyan hiányos, de még rendbe hozható. A kötet szintén a Hofer hagyaték részét képezi.
Immanuel Kant: Kritik der reinen Vernunft. Frankfurt und Leipzig, 1794
E könyvünk Kant talán legtöbbet hivatkozott munkájának, A tiszta ész kritikájának egy korai kiadása. Német nyelvű, gót betűs nyomtatásban olvasható. A mű korabeli népszerűségét jelzi, hogy az 1781-es első megjelenést követően ez már a kötet kilencedik kiadása volt.
A préselt papír keménytáblás kötés erősen sérült, bár a bordázat összetartja még a könyvet. Így reményeink szerint még jól restaurálható. Egy valószínűleg szivartól származó mély égésnyom a 44 oldalas előszó teljes mélységében beleégett a kötetbe, de mivel a gerinc közelében, így a nyomtatott szöveg nem sérült.
A gerinc leválása nyomán fény derült arra, hogy tintával írt kottatöredéket rejt a kötéstábla (a kötés során kottapapírokat használtak fel). A kottatöredék beazonosítása, értékelése még további kutatásokat igényel.
E könyv a modern comics, a képregény korabeli változatának tekinthető. A hat részből álló mű egyes darabjai 1846-ban jelentek meg, egy kötetbe 1847-ben, a szerző halálát követően kerültek. A szatirikus jellegű képek alatt kétnyelvű - francia és német - képaláírások olvashatók.
Rodolphe Töpffer (1799-1846) svájci festő és író a genfi akadémia tanára volt. Novelláit, humoros útleírásait is saját rajzaival illusztrálta. Az említett kötetben elmés elbeszéléseit jelentette meg képekben.
- A budapesti V. ker. Kir. Kath. Főgymnasium bemutatója írásban és képben. A Millennium alkalmából. Budapest, 1896. 53 p.
- A budapesti XIII. kerületi Berzsenyi Dániel Általános Gimnázium centenáris emlékkönyve 1858-1958. Szer.: Benkó Barnabás. Budapest, 1959. 179 p. + XVI.
- Balogh Endre: A budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium története 1858-1995. Budapest, 1997. 85 p.
- Fabulya László: A nagy múltú középiskolák könyvtárai. (A Magyar Neveléstörténet Forrásai IV.) OPKM, Bp. 1990. 95 p.
- Perepatits István: A budapesti V. kerületi Magyar Kir. Állami Főgimnázium félszázados fennállásának (1858-1908) története. Budapest, 1908. 190 p.
- Kőrösi László: Horvát István ifjukori versei. In: A budapesti V. Kerületi Magyar Királyi Állami Főreáliskola harmincnyolcadik értesítője az 1909-1910. iskolai évről. Budapest, 1910. p. 1-9.
