A magyar középiskolák honlapjainak elemzése

Beszámoló tanulmány
 
 

További publikációk


 






Munkatársak:

Áts József – Design és interaktivitás

Bondor Erika – Tartalmi elemzés

Kovács László – Biztonsági és technikai megoldások
 


I. Bevezető
 
 

A honlapok értékelését az ISZE – OKI felkérésére készítettük el. Az elemzés célja a Sulinet program hatásának felmérése száz középiskolai honlapon keresztül. A munkát Zelenyánszky László szempontsorát felhasználva, azt némileg módosítva végeztük. (Alkalmazott szempontsorunk az 1. sz. mellékletben megtekinthető.)
 

Az elemzés időpontja: 2000. augusztus 10. – 2000. szeptember 15.

A felmérést készítették:

Design és interaktivitás - Áts József információmenedzser - Hírközlési Főfelügyelet

Tartalmi elemzés             - Bondor Erika oktatás-informatikus, könyvtárostanár
                                                Berzsenyi Dániel Gimnázium

Biztonsági és technikai megoldások
                                              - Kovács László könyvtári szakinformatikus
                                                Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum
 

A felmérés keretében design, tartalom, interaktivitás, biztonsági és technikai megoldások szempontjából értékeltük az iskolai honlapokat. Tapasztaltuk még a honlapok menedzselésének látható jeleit is – támogatók, alapítványok, cégek megjelentetése, rendszeres frissítés és fejlesztés –, de ezeket önmagukban kevésnek ítéltük a marketingmunka értékeléséhez.

A száz iskola kiválasztásánál a Sulinet honlapján is ajánlott Internetcím-gyűjteményt vettük alapul: a KFKI hatszázhuszonöt URL címet tartalmazó listájából igyekeztünk különböző rangú és típusú iskolák különböző színvonalú Web-lapjaiból válogatni.

(http://www.kfki.hu/education/iskola_koz.html)

Emellett figyeltünk a területi arányok megtartására is: húsz budapesti intézmény honlapját értékeltük, megyénként pedig 4-4 iskolát választottunk ki. (A megyei jogú városok miatt egyes megyékből 5-5 iskola honlapját elemeztük.) Ügyeltünk arra, hogy az ország minden térségéből válogassunk a rangosabbnak tartott intézmények közül, de emellett képviselve legyenek a különféle iskolatípusok is a képzési formát illetve a fenntartót tekintve. (2. sz. mellékletünkben az iskolák listája megyénként csoportosítva jelenik meg.)

Az intézmények adatait az OKI adatbázisából kiegészítettük, illetve pontosítottuk. (http://www.oki.hu/intezmeny/default.htm) Adatlapjaink a kiválasztott száz iskoláról az alábbi információkat rögzítik:

Iskola neve – Címe – Típusa (szerkezet és képzési forma szerint) – Fenntartó típusa – Település – Megye – Web-cím (URL)

A tanulmányunkhoz csatolt dokumentációs anyag első részében a mintavételben szereplő intézmények adatlapjai tekinthetők meg (100 p.), míg a második rész az iskolai honlapok részletes pontozásos értékelését mutatja be (300 p.).

Mivel a webes publikációk műfajára jellemző, hogy kevésbé állandóak, ezért rögzíteni szerettük volna azt a stádiumot, amelyben az adott iskola honlapja az értékelés időintervallumában volt. A 4. sz. mellékletben – amin jelenleg még dolgozunk – az első öt iskola az URL-ekkel tekinthető majd át, és az elektronikus változatban mód nyílik lementett honlapminták tanulmányozására is – Internet kapcsolat esetén. Ezt a listát szeretnénk majd Weben is elérhetővé tenni.
 
 

Az adatbázisunk elérhetősége

Elemzésünk háttéranyaga jelenleg az OPKM szerverén található, de nem publikus hozzáférésben. Adatbázisunk az átdolgozását követően – miután az adatok már csak statikus oldalakon lesznek megtekinthetők, és nem nyílik mód azok módosítására – terveink szerint az OKI szerverére kerülne át, és az értékelések Interneten is publikusak lesznek. Ennek a technikai megvalósításáról még az érintett rendszergazdák tárgyalnak, ezért az OKI honlapján lévő anyag URL-jét csak a későbbiek folyamán tudjuk közölni.

(Az elemzés elérhetősége az OKI szerverén: http://www.oki.hu/other/melleklet/honlapelemzes.html
szerk. megj. 2000.10.21.)
 
 

Mellékletek

  1. A honlapelemzés szempontrendszere
  2. Az iskolák rangsora az összpontszám alapján
  3. Az iskolák listája megyék szerint
  4. Az első öt iskola bemutatása URL-ekkel és honlapmintákkal (jelenleg készül, és Interneten is elérhető lesz)
  5. Az iskolák helyezési listája a részeredményekkel
Dokumentációs anyagok
  1. A mintavételben szereplő iskolák intézményi adatlapjai
  2. A száz iskolai honlap részletes, pontozásos értékelése

II. Design és interaktivitás
 
 

A design a tartalom megjelenítésében két értelemben jellemzi a honlapokat:
 

  1. külső megjelenés
  2. használhatóság – a “műfaj” kihasználtsága
1.

A legszembetűnőbb, legáltalánosabb tapasztalatunk, hogy a Web-lapok megjelenése nem áll összhangban a tartalommal. A honlap menedzselése szempontjából nagyon fontos szakmai követelmény az oldalak színvonalas megjelenése, mivel ez eleve profi tartalmat is feltételez a forma mögött. Sajnos az esetek legnagyobb részében ez nem így van. Nagyon sok szép kivitelezésű honlap üres tartalom nélküli héjnak bizonyul csupán.

Dicsérendő az egységes megjelenésre törekvés. Több honlap megkezdte külsejének átalakítását, a továbbfejlesztési igényből következő átmeneti formai kavarodást azonban nem értékeltük negatívumnak.

Sok honlapra nyomja rá bélyegét a kezdeti fejlesztési stádium állapota, a baj csak az, hogy a legtöbb ilyen esetben ez már minimum egy éve így van!
 
 

2.


 






A honlap, mint speciális műfaj két igényből született:
 

  1. asszociatív gondolati hálót alkotó dokumentum létrehozása, amely az emberi gondolkodáshoz hasonlóan épül fel, nem lineárisan (hypertext)
  2. interaktívan létrehozott dokumentum, az alkotók közös, egymástól távoli, de egymással mégis folyamatos érintkezést tartó munkájával.
A honlappal, mint speciális műfajjal szemben négy alapkövetelmény állítható fel:
 
  1. Szkennelhetőség: a honlapok tartalmát a sajtóhoz hasonlóan nem “olvassuk”, hanem gyorsan átfutjuk (szkenneljük) és csak a számunkra lényeges információnál állunk meg. Ezért fontos a gyorsan áttekinthető, a tartalom lényeges gondolatait kiemelő, tömören, tagoltan fogalmazott információblokkok alkalmazása (headline).

  2.  

     

    Ezen a területen nem volt gond, az iskolák nem árasztották el oldalaikat vég nélküli, tagolatlan információkkal.
     

  3. Navigációs eszközök: a honlapunkra érkező “hajóst” a “kibertérben elveszés” veszélyének elhárítására el kell látnunk megfelelő navigációs eszközzel, amelyek segítségével azonnal megállapítható, hogy hová érkezett, és hová mehet tovább. (Framek, futó menük, site térképek, előre- hátra- “haza” mutató nyilak, kereső robotok, stb.)

  4.  

     

    Az értékelésnél formától függetlenül azt a navigációs eszközt díjaztuk, amely folyamatos iránymutatás ad, jelen van minden oldalon, nem kell újra és újra “visszalapozni” a tartalomjegyzékhez. Nem díjaztuk például az olyan framet, amely az első oldalon tartalomjegyzékként megjelent, azután többé nem. Ugyanakkor találkoztunk az eligazodást segítő olyan “álframe”-mel is, amely nem külön oldalon elhelyezve, hanem minden oldalra bemásolva adta meg az útmutatást.
    A navigációs eszközök alkalmazását is a tartalomhoz kell igazítani. A verébre ágyúval egyik legtipikusabb esete a keresőrobotok használata olyan site-okon, amelyek jó ha 10-15 oldalból állnak.
     

  5. Asszociatív háló: a honlapokon nemcsak sort sorra (lineárisan) követve közölhetünk információt, hanem az emberi gondolkodáshoz hasonlóan a tartalom megfelelő pontjáról azonnal áttérhetünk egyéb kapcsolódó témákra. A jól kialakított kapcsolókkal (linkekkel) ellátott oldalak nem önálló információblokkokból állnak, hanem szerves rendszert képező gondolati hálót alkotnak (hypertext).

  6.  

     
     
     

    Ez az a terület, ahol a legtöbbet kell fejlődniük a honlapoknak.
    A linkek három fajtája különíthető el:

    1. külső kapcsolatra utalás
    2. háttérinformációra utalás
    3. másik oldal kapcsolódó témájára utalás.

    A harmadik típus az, amely szerves gondolati egységgé képezi az oldalakat, de sajnos éppen ezzel a fajta oldalak közötti összekapcsolással alig találkoztunk, azaz az iskolai honlapok zöme egymástól függetlenül elhelyezett információs oldalakból épül ki, a műfaj egyik alapját – a hypertext megvalósítását – kihasználatlanul hagyva.
     

  7. Interaktivitás: a honlapokon a használóknak lehetőségük nyílik a kapcsolatfelvétel, a honlap életébe kapcsolódás, a visszajelzés különböző formáira. A műfajnak erről a másik lényeges eleméről később számolunk be.

  8.  

     
     
     

    A különböző levelezőlisták, fórumok és társalgó (chat) csatornák népszerűségéhez képest egyelőre alig élnek ezzel a lehetőséggel az iskolai honlapok, talán elsősorban azért, mert komoly biztonságtechnikai vonzatai vannak. A tanulmányokkal összefüggő versenyek Internetes támogatása nem igényelne túlzottan nagy erőforrásokat, mégsem használják ki eléggé ezt a lehetőséget. A versenyről hírt adó honlapokon kevesen teszik közzé magukat a feladatokat is.
     

Értékelés
 

Design

A kapott szempontrendszer és pontozás:
 
 
Feltétel megnevezése:
Pontérték:
1.
640x480 v. 800x600 felbontásnál működő egyszerű honlap, szöveges linkekkel, képekkel, ikonok és dinamikus grafikai elemek alkalmazása nélkül
1 pont
2.
A fentivel megegyező paraméterekkel ellátott egyszerű honlap, de több felbontásnál is használható
2 pont
3.
Frame-s (keretes) megoldású oldal egyszerű megoldásokkal
3 pont
4.
Grafikus kezelőfelület a menürésznél, dinamikus javascript megoldásokkal
+1 pont
5.
Flash animációk használata
+2 pont
6.
Java grafikai megoldások alkalmazása
+2 pont
7.
Egységes grafikai kép (színek, betűtípusok, képek harmonizációja)
+1 pont
8.
Normális letöltési idő (max. 100 kB oldalméret)
+1 pont

 

A 2. és 3. szempontok értelmezését kibővítettük:

A 2. szempontnál: egyéb alternatív technikai megoldásokat is itt jutalmaztunk (az illusztrációk választható megjelenítési módját és egyéb híján az Intranetet).

A 3. szempontban kapott helyet a műfaji megfelelés értékelése: a szkennelhetőség – navigációs segítség – asszociatív háló 1-1 pontot ér.

Technikai szempontból a vizsgált szempontok előfordulási száma az iskolákban az 1., 2. és 8. kategóriákban:

Technikai használhatóság

Az 1. szempont - megfelelő felbontás - eleve a vizsgálat alapfeltétele volt, teljesülése nélkül meg sem kezdhettük volna munkánkat.

A 8. szempont - letöltési idő - lassúságával elemzőkként 24 esetben kényszerültünk megbékélni. Komoly tartalomra van szükség ahhoz, hogy ezt a mindennapi látogató is megtegye.

A 2. szempont - az alternatív, megszokottól eltérő megtekintési lehetőségek - olyan minőségi többletet jelentenek, amellyel csak 14 iskola élt. Voltak viszont olyan honlapok, amelyeket azért nem tudtunk felvenni, mert olyan felbontáselemző automatizmust adtak hozzá, hogy hármunk gépéből csak az egyiken volt megnyitható.

Grafikai megjelenítés szempontjából a vizsgált szempontok előfordulási száma az iskolákban az 4., 5., 6. és a 7. kategóriákban:

Grafikus megjelenítés

A "honlap műfaj" szempontjából a 3. kategóriát - szkennelhetőség, navigáció, asszociatív háló - érdemes külön, az elért pontok összefüggésében ábrázolni:

Szkennelhetőség, navigáció, asszociatív háló
 

Az iskolák zöme (74) nem felelt meg mindhárom feltételnek, többnyire az oldalak közötti kapcsolatok kialakítása (asszociatív háló) hiányzik. 28 (20 + 8) oldal az, amelyik bár a Weben található, nem felel meg a műfaj alapkövetelményeinek.
 

Összegezve a design területét:

Technikai és grafikai szempontból az iskolák nagy része megfelel az alapkövetelményeknek, sőt harmadrészük magasabb minőséget is felmutat.
 

"Műfaji" szempontból (leszámítva az interaktivitást) az iskolák negyede (26) teljesen, majd felük (46) részben megfelelő, közel harmaduk (28) nem alkalmas a Webre.
 
 

Interaktivitás
 
 

4 kategóriát értékeltünk:
 
 
Feltétel megnevezése:
Pontérték:
Játékok (kreatív, didaktikai célú játékok elhelyezése a honlapon)
2 pont
Fórumok (levelezőlisták, chat-szobák vagy topicok elhelyezése a Web-oldalon; komoly megoldás csak adatbázis háttérrel lehetséges)
3 pont
Versenyek (tanulmányi versenyek megszervezése, lehetőséget és értéket nyújt a tanulók számára az oldalak rendszeres látogatására)
3 pont
A tanárok, diákok, szülők kommunikációjára van-e lehetőség (e-mail)
1 pont

 

1. Kreatív játékokkal mindössze 6 iskola igyekezett használókat toborozni, a többségük inkább máshol elérhető játékokra utalt.
 
 

2. A különböző levelezőlisták, fórumok és társalgó (chat) csatornák népszerűségéhez képest az iskolai honlapok egyelőre alig élnek ezzel a sok látogatót vonzó lehetőséggel, talán elsősorban azért, mert komoly biztonságtechnikai vonzatai (ld. ott) vannak. Az 1 pontot begyűjtő iskolák (~20%) között a pontok majdnem felét (11) az adatvédelmet nem igénylő vendégkönyvek jelentik.
 

Érdemes megnézni a kategóriára kiadott pontszámok (3-1-19-76) arányát:
 

A közvetlenebb kommunikáció aránya (itt is vannak fokozatok: chat, vendégkönyv, "faliújság")
 
 

3. A tanulmányokkal összefüggő versenyek Internetes támogatása nem igényelne olyan erőforrásokat, mégsem használják ki eléggé ezt a lehetőséget. A versenyről a honlapoknak csak kevesebb, mint a fele ad hírt, és még kevesebb követi a versenyeket a maga komplexitásában (kiírás - feladatok - eredmények : ez a hármas egység volt a pontozás alapja is).

A versenyek követése
 
 

4. A tanárok e-mail elérését 40 honlap tartalmazta.
 
 

Összegezve az interaktivitás területét:
 
 

Az interaktivitás a Web műfajának alapvető lehetőségi közé tartozik, az igazi kommunikáció lehetőségét jelenti a honlap látogatói számára, ennek ellenére:
 
 

1. közvetlenebb kommunikációval az iskolák háromnegyede nem élt

2. a teljesen közvetlen kommunikáció biztonsági vizsgálatát a tanulmány később ismerteti részletesen, sajnos az elvétve akadó merész vállalkozók egy része a véletlenre bízza a biztonságát

3. a kevesebb odafigyelést igénylő közvetett kommunikációt (verseny, e-mail) is csak kevesebb, mint az iskolák fele alkalmazza.
 
 

Az interaktivitás vizsgálata során (ha visszatekintünk a honlapnak mint műfajnak a másik három összetevőjére: szkennelhetőség - navigáció - asszociatív háló), tovább romlik az összkép a műfaj lehetőségeinek kihasználása terén.
 


III. A honlapok tartalmi elemzése
 
 

Az utóbbi évek fejlesztései nyomán egyre több iskola jelenik meg önálló honlappal az Interneten. Az iskolák mindig igyekeztek saját arculatot teremteni, és azt a közelebbi-távolabbi környezetükben felmutatni. Ezért készültek és készülnek ma is a nyomtatott iskolai évkönyvek és értesítők.

Napjainkban különösen fontos, hogy az iskolák jól menedzseljék önmagukat, a külvilággal (leendő és hajdani diákjaikkal, a szülőkkel, az iskola fenntartóival, alapítványokkal) is megismertessék az értékeiket –hiszen a csökkenő gyermeklétszám miatt már a jó iskolák között is nagy a verseny az utánpótlásért.

E földhözragadtnak tűnő, de döntő szempont mellett fontos az is, hogy a távolabbi környezet, a nagyvilág is megismerhesse hazánk oktatását és iskoláit. Sok iskola hamar ráérzett az új, nem hagyományos eszközben, az Interneten megjelenő saját honlapban rejlő lehetőségekre.

A tanárok, diákok személyes honlappal jelentkezhetnek, s bemutathatják ezáltal az iskolájukban az ő területükön folyó tevékenységeket: ezekből összeállnak az iskolák Web-oldalai. Mindennek nemcsak a reklám-, hanem az információértéke is jelentős lehet, az iskolák egymás példájából tanulhatnak, és különféle információs szolgáltatásokat nyújthatnak.

Szerencsére az utóbbi időkben mindezek jelentőségét az oktatáspolitika és az iskolák fenntartói is felismerték: látványos fejlődés indulhatott meg így a felsőoktatás után a középfokú oktatásban is. E folyamatok optimális kibontakozásának alapvető feltétele azonban az, hogy az oktatók, tanárok képzésében gyökeres szemléletváltozás következzék be, illetve a már aktív pedagógusok hatékony továbbképzési rendszere is kiépüljön — főként az informatikai ismeretek terén.

A különféle pályázatok és támogatások a középiskolák és a közoktatási intézmények számára jó lehetőséget biztosítanak az informatikai fejlesztésekre. Az eszközök birtoklása azonban nem jelent önmagában előrelépést.

A pedagógusok és más, közoktatásban dolgozó szakemberek részéről nagyfokú szemléletváltást, a fejlődés ez irányú igényét feltételezve jó esély van arra, hogy az oktatás tartalmilag is megújuljon a középiskolákban. Enélkül azonban az Internet csak bokréta lesz a kalapon, legfeljebb a tanulók szabadidős tevékenységét gazdagító eszközzé válhat.

Tudomásul kell vennünk, hogy a technika fejlődését nem lehet kizárni az iskolákból, de azt is, hogy az Internet is csak egy eszköz — és nem önmagáért való cél! — amely felhasználható jól, átgondoltan és indokoltan, de önmagában, cél nélkül eredménytelen.

Az iskolai honlapok tartalmi elemzését követően az az összbenyomásunk, hogy egyelőre kevés helyen folyik átgondolt fejlesztő munka. Az információk ad hoc kerülnek nyilvánosságra: nem a fontosságuk szerint, inkább az adott terület gazdájának egyéni érdeklődése, informatikai képzettsége a döntő.(Vagyis az adott intézményről azt tudjuk meg, amit az oldalak szerkesztői éppen fontosnak tartanak, függetlenül az iskolában folyó tevékenységek fontossági sorrendjétől.)

A fejlesztések kezdetén álló iskolák honlapjai sok esetben még csak a minimális alapadatokat közlik, s ha ez nem évek óta tartó állapot, akkor érthető is. Ám néhány ellenkező előjelű, extrém eset is tapasztalható: előfordul, hogy az iskola viszonylag tartalmas, sok területet bemutató oldalakkal áll a nyilvánosság elé, közzéteszi még a pedagógiai programját is, sőt a honlapon egyéni órarend készítésére is lehetőség nyílik – csak éppen azt nem tudjuk meg, hogy az iskola hol működik, és hogyan érhető el, mivel a legalaposabb kutatás után sem találjuk meg az alapvető kapcsolati adatokat…

Egyelőre nagyon kevés olyan honlappal találkoztunk, amely a diákok számára komoly munkára, felkészülésre, egyéni tanulásra is lehetőséget biztosítana – pedig talán nem túlzott elvárás ez, lévén, hogy oktatási intézményekről van szó. A néhány ellenpélda esetében viszont jónak tűnő kezdeményezésekkel is találkoztunk. (Versenyfeladatok, tudományos munkák közzététele, stb.)

A fejezet végén található táblázatok részletesen ismertetik az iskolai honlapok tartalmi elemzésének eredményeit, pontszámait (A jelű táblázat), illetve a tartalmi elemzés szempontjait (B jelű táblázat: a kategóriák feloldása). A 16 szempont (kategória) segítségével egy-egy iskola honlapja a tartalmi elemzés során maximálisan 26 pontot kaphatott. Mint látni fogjuk, ennek sajnos csak töredékét érték el az iskolák a honlapok jelenlegi stádiumában – hiszen a legmagasabb tartalmi pontszámot szerző Alternatív Közgazdasági Szakközépiskola is csak 15,5 pontot kapott. A tartalomra adható pontszámok alapján az iskolák sorrendjét az E jelű táblázatban találhatjuk.
 

Az elért eredmények az egyes kategóriák értékelhetőségének tükrében

(K) Az iskolák nagyobbik része valamilyen szinten kitért az intézmény történetére. Amennyiben ismertette az iskola történetét, erre 0,5 pontot kaphatott. Az iskolák 75 százaléka pontozható volt ebben a kategóriában, vagyis csak 25 iskola nem közölt adatokat.

(L) Szintén magas százalékot értek el az iskolák a kapcsolati adatok közlésében: mindössze tizenkét iskola volt a száz közül, ahol megfeledkeztek erről.

(M) Az iskolák 48%-a kapott egy pontot azért, mert bizonyos szakok, tantárgyak ismertetésére, bemutatására külön gondot fordítottak. 52 iskola viszont nem élt ezzel a lehetőséggel.

(N) Az oktatási intézmények menedzselésében nagy szerepet játszhatna az iskolák eredményeinek bemutatása, a tanulmányi versenyeredmények, a felvételi eredmények, a tantárgyi és osztályátlagok közrebocsátása. Az Internet erre komoly lehetőséget nyújthatna, mégis viszonylag kevesen élnek még ezzel: 34 iskola kaphatott pontot ebben a kategóriában, vagyis az iskolák 66%-a nem volt értékelhető.

(O) Az oktatók, tanárok adatait, elérhetőségét valamilyen formában 64 iskola közölte, 36%-uk nem fordított erre gondot. Meg kell említenem azt is, hogy az adatközlők esetében is kevesen adtak meg e-mail címet, telefonszámot, vagy a fogadóórák időpontját. Pedig ez az iskola külső kapcsolattartásában rendkívül pozitív lehetne.

(P) Még kevesebb iskola ért el pontszámokat a tanulók adatainak és elérhetőségének közlésében. (Mindez az adatok arányát összevetve a tanárok adataival nem tűnik túlzottan demokratikusnak…) 40 iskola volt pontozható, 60%-uk pedig egyáltalán nem tartotta fontosnak a diákok elérhetőségét biztosítani. Mivel itt maximálisan két pontot lehetett adni, a pontozásban tükröztettem azt is, hogy csak osztálynévsorokat találtam-e a honlapokon (1 pont), vagy e-mail címet, esetleg személyes Web-lap URL-jét is (2 pont).

(Q) Érdekes módon nagyon kevés iskolának jutott eszébe, hogy közölje az órarendjét, teremrendjét, csengetési rendjét. Pedig ez a belső és külső felhasználónak is informatív értékű lehetne. A száz iskola közül mindössze nyolc kapott ebben a kategóriában pontot, az iskolák 92%-a pedig nem foglalkozott ezzel a témával.

(R) Viszont az említett nyolc iskola közül négynek a honlapján lehetőség nyílik egyénre szabott órarendet is készíteni, vagy hozzá lehet jutni az előre elkészített egyéni órarendekhez. Mivel ez csak az iskolák 4%-át érinti, ez esetben felsorolnám az érintett intézményeket is, hiszen ez a kezdeményezés nagyon praktikus és hasznos: Városmajori Gimnázium, JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium, Hell József Károly Műszaki SZKI, Medgyaszay István Szakképző Iskola és Kollégium. Mint látható, ezek az eredmények a legváltozatosabb iskolatípusokban születtek, “mindössze” a szerkesztők igényessége és némi szakértelem szükségeltetett hozzá…

(S) Viszonylag kevés iskola jutott el odáig a honlapszerkesztésben, hogy Web-en hozzáférhetővé tette volna az alapdokumentumait. Pedig az iskola pedagógiai programja, a helyi tantervek nagy érdeklődésre tarthatnak számot: ha másra nem is gondolunk, csak a beiskolázási időszakokban információt kérők özönére, már elképzelhető, hogy mennyivel tehermentesíthetné magát az intézményvezetés. Hiszen ma már nagyon sok szülő és diák keres információt az iskolaválasztás időszakában az Interneten. Ha ezen a ponton fejlődnének az iskolák a kö-zeljövőben, máris sokkal gazdagabb információtartalmú kép bontakozna ki a magyar közoktatásról. Egyelőre azonban még a vizsgált iskoláknak csak 25 % -a élt ezzel a lehetőséggel.

(T) Még kevesebb helyen – mindössze az iskolák 20%-ának a honlapján – találtam tantervi anyagokat, tantárgyi tematikákat. Pedig nagyon sok iskolában folynak komoly tantervi fejlesztések, kísérletek. Ezek a pedagógiai műhelyek az iskola honlapján nagyobb számban közölhetnék eredményeiket. A helybeli pedagógusok elektronikus publikációi nagyobb teret nyújthatnának mind a helyi, mind a térségi fejlesztéseknek, együttműködéseknek.

(U) Mindamellett vannak a fentiekre kísérletek több helyen, az iskolák 48%-ának honlapján találhatók anyagok a tanároktól illetve a diákoktól. A vizsgált iskolák 52 % -a viszont még nem jutott el odáig a honlapok szerkesztésében, hogy személyes Web-oldalakat, elektronikus publikációkat is közölne.

(V) Örvendetes, hogy ugyanilyen arányban (48%-ban) ügyelnek arra a szerkesztők, hogy kiegészítő adatokat is közöljenek (szerzőkre vonatkozó információk, időpontok, frissítés, stb.).

(W) A gyanútlan felhasználó azt hinné, hogy az iskolai honlapokon gyakori a feladatok, forrásanyagok közlése, ami megkönnyítené a diákok egyéni felkészülését, az önálló tanulást. Hiszen hol lenne ennek nagyobb valószínűséggel helye és szerepe, mint egy iskolai honlapon? Sajnos azonban ez nem így van. A vizsgált honlapok szerkesztői közül csupán 35 iskolában éltek ezzel a lehetőséggel, 65 % -a az intézményeknek ezen a területen egyáltalán nem értékelhető…

(X) A testvériskolák, rokon intézmények mindössze a honlapok 14%-án kaptak lehetőséget a bemutatkozásra, pedig több helyen történik utalás meglévő kapcsolatokra. Idővel talán a honlapoknak ez a része is kiépül majd. (86%-a az iskoláknak e téren egyáltalán nem pontozható.)

(Y) Az iskolák 21%-ában lehet a honlapon cserekapcsolatokról olvasni, külföldi utazásokról több helyen találhatók színes beszámolók, fotóanyag. 79 iskola ilyen lehetőségekről nem tesz említés

Z) Idegen nyelvű anyagok átvételéért, illetve a honlapok több nyelvű változataiért – ezek ugyan egyelőre többségükben még csak kísérleti stádiumban vannak – 13 iskola volt pontozható. (Az iskolák 87 % -ának honlapján hasonló törekvés nem tapasztalható.)
 
 

A fenti szöveges értékelés szerinti százalékos adatokat a következő oldal grafikonja teszi szemléletesebbé. Az áttekinthetőség kedvéért a tartalmi elemzés tizenhat kategóriáját négy területre csoportosítottam, s az ide sorolt kategóriák átlagát is ábrázoltam. A négy terület a következő:

  1. Arculat (az iskola története, eredményei, a helyi tanterv és a pedagógiai program elérhetősége, testvériskolák bemutatása; vagyis a K, N, S, X jelű kategóriák. Mindezek átlagértéke: 37%)
  1. Adminisztráció (kapcsolati adatok, órarend elérhetősége, egyéni órarend készítésének lehetősége; vagyis az L, Q és R jelű kategóriák. Átlagértékük: 33,3%)
  2. Kommunikáció és személyesség (oktatók és diákok adatai, anyagaik elérhetősége, az anyagok kiegészítő adatai; O, P, U, V kategóriák, melyek átlaga: 50%)
  3. Oktatás tartalma (kiemelt szakok, tantárgyak, tantervi anyagok, tematikák, feladatok, forrásanyagok, csereprogramok, nyelvtanulás, idegen nyelvű anyagok; az M, T, W, Y, Z jelű kategóriák adatai. Átlagértékük: 27,4%)
Az iskolák értékelhetősége a kategóriák szerint
Kat.
%
K
75
L
88
M
48
N
34
O
64
P
40
Q
8
R
4
S
25
T
20
U
48
V
48
W
35
X
14
Y
21
Z
13

Összevetve a mintavételben szereplő iskolák összesített pontszámait a tartalomra kapott pontszámokkal (A jelű táblázat, 101. sor) látható, hogy 35,3 % -a a kapott pontszámoknak tartalmi jellegű eredményeket tükröz. (A száz iskola összesen 1578,5 pontot kapott, s ebből 581,5 pontot a tartalmi szempontok alapján értek el.)

Az egyes tartalmi kategóriákban elért eredményeket a C jelzésű táblában hasonlíthatjuk össze. A 101-es oszlopban találjuk az adott kategóriákban elért összesített pontszámokat, a 103-asban pedig az elérhető maximális pontszámot láthatjuk száz iskolára számítva. A kettő aránya az adott szempontok százalékos teljesítményét mutatja. Mint a táblázat végén olvasható: a tartalmi pontozás 32%-os eredménnyel zárult. Vagyis a mintavételben szereplő iskolák a tartalmi szempontok szerint a lehetséges pontszámnak csupán a 32%-át érték el.

A nem túl fényes eredmények elgondolkodtatóak. Az iskolai honlapok fejlesztésének fontosságát sajnos nagyon sok fenntartó és iskolai vezetőség még mindig nem ismeri fel. Pedig ezáltal az érintett iskoláról, magáról az intézményről alkotott kép is szegényesebb. Emellett valószínűleg a középiskolai tanárok informatikai alulképzettsége is okozza az egyelőre nem éppen pozitív vizsgálati eredményeket.

Elemzéseink arra mutatnak, hogy az iskolák még nem élnek igazán az Interneten való jelenlét lehetőségeivel. Ennek egyik oka az, hogy a közelmúlt informatikai fejlesztései még alig egy-két éve jelentek meg, s éreztetik hatásukat. A másik ok az lehet, hogy az eszközök sok helyen már rendelkezésre állnak ugyan, de a használóik a pedagógusok informatikai képzése, továbbképzése még csak most van formálódóban. Márpedig a hatékony működéshez mindkettőre: eszközre és tudásra egyaránt szükség van. Várhatóan egy-két éven belül megindul a középiskolákban is a fellendülés, ekkor ismét érdemes lenne az érintett iskolák honlapjainak a megjelenítését az Interneten megvizsgálni.

Az utóbbi feltevésemet a várható fellendülésről arra alapozom, hogy az IIF első programjának lezárása (1990) után a felsőoktatási intézményekben is látványos fellendülés indult meg. Ennek eredménye az is, hogy a főiskoláink, egyetemeink többsége napjainkban rendkívül színvonalas, értékes információtartalommal rendelkező honlapokkal büszkélkedhet. (Példaként említem a Veszprémi Egyetem, a szegedi JATE, a debreceni KLTE, a BKE, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Web-oldalait – a felsorolás a teljesség igénye nélkül történt természetesen.)

A középiskolák minta értékűnek tekinthetik ezeket, és nagyon sok ötletet meríthetnek a felsőoktatás Web-lapjainak tartalmi és formai elemzéséből – természetesen ennek során figyelembe véve a középiskolai korosztály eltérő életkori sajátosságait, információs igényét és szokásait, valamint az intézménytípusok eltérő lehetőségeit. Felbecsülhetetlen értékű eszköz lehet ez az érintett intézmények menedzselésében.

Emellett az iskolák összefogásával, hálózatba rendeződésével térségi együttműködésekre és különféle tartalomszolgáltató tevékenységekre is lehetőség nyílik. (Szakmai kapcsolatok kiépítése, a tanárok és a diákság személyes kapcsolattartása, szakmai együttműködések – mindezek csak kiragadott példák a számtalan lehetséges együttműködési forma közül!)
 
A
Ssz: Iskola neve: K L M N O P Q R S T U V W X Y Z Tart. p.:
Összp.:
Arány
1
Városmajori Gimnázium
0
0,5
0
1
1
0
1
3
0
0
0
1
2
0
0
0
9,50
33,50
0,284
2
Veres Pálné Gimnázium
0,5
0,5
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1,00
10,00
0,1
3
Berzsenyi Dániel Gimnázium
0,5
0,5
1
1
1
1
0
0
2
1
1
1
1
1
1
1
14,00
25,00
0,56
4
Piarista Gimnázium
0,5
0,5
0
0
1
0
0
0
0
0
0
0
0
1
0
0
3,00
19,00
0,158
5
Alternatív Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium
0
0,5
1
0
1
2
1
0
2
2
3
1
2
0
0
0
15,50
39,50
0,392
6
Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium és Szakközépiskola
0,5
0,5
1
0
1
0
0
0
1
0
0
1
0
0
0
0
5,00
12,00
0,417
7
Hajnóczy József Gimnázium és Humán Szakközépiskola
0
0,5
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1,50
4,50
0,333
8
Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola
0,5
0,5
1
1
1
0
1
0
1
2
1
1
0
1
1
1
13,00
21,00
0,619
9
JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium
0
0,5
1
1
1
1
1
3
0
2
2
1
1
0
0
0
14,50
26,50
0,547
10
Fazekas Mihály Gimnázium
0,5
0,5
0
1
1
1
1
0
0
1
2
1
1
0
0
1
11,00
22,00
0,5
11
Karinthy Frigyes Gimnázium
0,5
0,5
1
1
1
2
0
0
0
1
1
1
0
0
1
1
11,00
20,00
0,55
12
Eötvös Loránd Szakközépiskola
0
0,5
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0,50
4,50
0,111
13
Fáy András Közlekedésgépészeti Műszaki Szakközépiskola
0,5
0
1
0
1
2
0
0
0
0
2
1
1
2
1
0
11,50
22,50
0,511
14
Baross Gábor Közgazdasági Szakközépiskola
0,5
0
1
1
0
1
0
0
0
0
0
0
0
0
1
0
4,50
11,50
0,391
15
Földes Ferenc Gimnázium
0,5
0,5
0
1
1
2
0
0
0
0
3
1
1
0
0
0
10,00
20,00
0,5
16
Ady Endre - Bay Zoltán Gimnázium, Postaforgalmi és Informatikai Szakképző
0
0,5
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
2
0
0
0
2,50
9,50
0,263
17
Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum)
0,5
0,5
0
0
1
1
0
0
1
0
0
1
0
0
0
0
5,00
18,00
0,278
18
Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium
0,5
0
0
0
1
1
0
0
0
0
1
1
1
0
0
0
5,50
13,50
0,407
19
Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium
0,5
0,5
0
1
1
1
1
0
0
1
1
1
1
0
0
0
9,00
22,00
0,409
20
Budenz József Alapítványi Gimnázium
0,5
0,5
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1,00
5,00
0,2
21
Gábor Dénes Gimnázium, Műszaki Szakközépiskola és Kollégium
0,5
0,5
0
1
0
0
0
0
1
0
0
0
1
0
0
1
5,00
15,00
0,333
22
Ady Endre Gimnázium
0,5
0,5
1
1
0
1
0
0
2
0
1
1
2
0
1
0
11,00
26,00
0,423
23
Baár-Madas Református Gimnázium
0,5
0,5
0
0
1
2
0
0
0
1
1
1
2
0
0
0
9,00
25,00
0,36
24
Budapesti Evangélikus Gimnázium
0
0,5
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0,50
4,50
0,111
25
Deák Ferenc Gimnázium
0,5
0,5
1
0
1
0
0
0
0
0
0
1
0
0
1
0
5,00
15,00
0,333
26
Egri Közgazdasági Szakközépiskola
0,5
0,5
0
0
0
0
0
0
0
0
1
1
0
0
0
0
3,00
9,00
0,333
27
ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola
0
0,5
0
0
0
2
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
2,50
20,50
0,122
28
Eötvös József Gimnázium
0,5
0,5
0
1
1
1
0
0
2
0
1
1
0
0
0
0
8,00
16,00
0,5
29
I. Béla Gimnázium és Informatikai Középiskola
0,5
0,5
1
0
1
0
0
0
1
0
1
0
0
0
1
0
6,00
15,00
0,4
30
Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola
0,5
0,5
1
0
1
1
0
0
1
2
1
1
2
0
0
0
11,00
26,00
0,423
31
Puskás Tivadar Távközlési Technikum
0,5
0,5
1
0
1
0
0
0
1
2
2
1
1
0
1
3
14,00
34,00
0,412
32
Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola
0,5
0,5
1
0
1
0
0
0
2
2
0
0
1
0
0
0
8,00
25,00
0,32
33
Berze Nagy János Gimnázium és Szakiskola
0,5
0,5
0
1
1
0
0
0
2
0
3
1
1
1
1
1
13,00
24,00
0,542
34
Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola
0,5
0,5
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1,00
5,00
0,2
35
Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
0
0,5
0
0
1
2
0
0
0
0
1
1
1
0
0
0
6,50
16,50
0,394
36
Bencés Gimnázium
0,5
0
0
1
0
1
0
0
2
0
0
0
0
0
0
0
4,50
14,50
0,31
37
Zrínyi Ilona Gimnázium
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1
1
1
3,00
18,00
0,167
38
Esze Tamás Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola
0,5
0,5
0
1
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
3,00
5,00
0,6
39
Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium
0,5
0,5
0
0
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
2,00
12,00
0,167
40
Eötvös Loránd Műszaki Középiskola
0,5
0,5
0
0
1
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
3,00
10,00
0,3
41
Dráva Völgye Középiskola
0,5
0,5
0
0
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
2,00
7,00
0,286
42
Munkácsy Mihály Gimnázium és Szakközépiskola
0,5
0,5
1
0
1
0
0
0
0
0
3
0
1
1
0
0
8,00
20,00
0,4
43
Budapesti Műszaki Egyetem Nemzetközi Gimnázium
0,5
0,5
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
2,00
4,00
0,5
44
Péter András Gimnázium
0,5
0,5
0
1
0
1
0
0
0
0
1
1
0
0
0
0
5,00
14,00
0,357
45
Tevan Andor Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola 
0,5
0,5
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1,00
8,00
0,125
46
Rózsa Ferenc Gimnázium
0,5
0
0
1
1
0
0
0
0
0
0
0
1
2
0
0
5,50
20,50
0,268
47
Táncsics Mihály Gimnázium és Szakképző Iskola Intenzív Középiskola
0,5
0,5
0
0
1
0
0
0
0
0
1
1
0
0
0
0
4,00
20,00
0,2
48
JPTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola
0,5
0,5
0
0
0
1
0
0
0
0
2
1
0
0
0
1
6,00
11,00
0,545
49
Magyar-Német Nyelvű Iskolaközpont
0,5
0,5
0
0
1
2
0
0
2
0
2
1
0
0
0
0
9,00
13,00
0,692
50
Apáczai Csere János Szakközépiskola és Kollégium
0
0,5
0
0
0
1
0
0
1
0
0
1
0
0
0
0
3,50
10,50
0,333
51
Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola
0
0,5
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1,50
8,50
0,176
52
Vetési Albert Gimnázium
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1
0
0
2
0
0
0
3,00
13,00
0,231
53
Medgyaszay István Szakképző Iskola és Kollégium
0
0,5
0
0
1
0
1
3
0
0
0
0
0
0
0
0
5,50
16,50
0,333
54
Kereskedelmi és Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szakiskola
0,5
0,5
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1
0
0
3,00
8,00
0,375
55
Pápai Református Kollégium Gimnáziuma
0,5
0,5
0
0
1
0
0
0
0
0
0
0
1
0
0
0
3,00
16,00
0,188
56
Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola
0,5
0,5
0
0
1
0
0
0
0
0
0
1
0
1
1
0
5,00
12,00
0,417
57
Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium
0,5
0
0
1
0
2
0
0
1
0
0
1
0
0
0
0
5,50
13,50
0,407
58
Nagy Lajos Gimnázium
0,5
0,5
0
0
0
0
0
0
0
0
2
1
1
0
0
0
5,00
16,00
0,313
59
Közgazdasági Szakközépiskola
0
0,5
0
0
1
0
0
0
0
0
1
0
0
0
0
0
2,50
14,50
0,172
60
Deák Ferenc Szakközépiskola és Gimnázium
0,5
0,5
1
0
1
0
0
0
0
0
0
1
0
0
0
0
4,00
13,00
0,308
61
Kölcsey Ferenc Gimnázium
0,5
0,5
1
1
1
0
0
0
0
1
1
1
1
0
1
0
9,00
26,00
0,346
62
Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola
0
0,5
1
1
1
1
0
0
0
0
0
1
0
0
0
0
5,50
20,50
0,268
63
Kodály Zoltán Ének - Zenei Általános Iskola, Gimnázium, Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola
0,5
0,5
0
0
1
1
0
0
1
0
0
1
1
0
0
0
6,00
14,00
0,429
64
Katona József Gimnázium
0,5
0,5
0
0
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
2,00
9,00
0,222
65
Radnóti Miklós Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola
0,5
0,5
1
0
1
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
4,00
9,00
0,444
66
Bugát Pál Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskola
0
0,5
1
0
0
0
0
0
0
0
0
1
0
0
0
0
2,50
8,50
0,294
67
Jáky József Műszaki Szakközépiskola
0
0,5
1
0
1
2
0
0
0
1
2
1
2
0
0
0
10,50
23,50
0,447
68
Szent István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola
0
0,5
1
0
1
1
0
0
0
1
0
0
0
0
0
0
4,50
12,50
0,36
69
Teleki Blanka Gimnázium
0,5
0,5
0
0
1
0
0
0
0
0
1
1
1
0
0
0
5,00
28,00
0,179
70
Kultsár István Ügyviteli-Gazdasági Szakközépiskola
0
0
0
1
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
2,00
7,00
0,286
71
Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola
0,5
0,5
0
0
1
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
3,00
7,00
0,429
72
Szent István Gimnázium
0,5
0,5
1
1
1
2
0
0
2
1
1
0
0
2
1
2
15,00
25,00
0,6
73
Hell József Károly Műszaki Szakközépiskola
0
0,5
1
0
1
0
1
2
2
0
1
1
1
0
0
1
11,50
23,50
0,489
74
Móricz Zsigmond Gimnázium
0
0,5
1
0
0
0
0
0
0
2
1
0
0
0
0
0
4,50
10,50
0,429
75
Damjanich János Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium
0,5
0,5
1
1
1
1
0
0
0
1
1
1
1
0
0
0
9,00
23,00
0,391
76
Kesjár Csaba Általános Iskola és Gimnázium
0,5
0,5
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
2,00
12,00
0,167
77
Garay János Gimnázium
0,5
0,5
1
1
1
0
0
0
0
0
1
1
0
0
1
0
7,00
18,00
0,389
78
Ady Endre Középiskola, Szakképző Iskola és Kollégium
0,5
0,5
1
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1
0
4,00
13,00
0,308
79
Amerikai Alapítványi Iskola, Általános iskola és Gimnázium
0
0,5
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0,50
5,50
0,091
80
Móra Ferenc Gimnázium
0
0,5
1
1
1
0
0
0
0
0
1
1
0
0
0
0
5,50
15,50
0,355
81
Herman Ottó Gimnázium
0,5
0,5
1
0
1
1
0
0
2
1
1
1
1
0
0
0
10,00
22,00
0,455
82
Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma
0,5
0,5
0
0
1
0
0
0
0
0
1
0
0
0
1
0
4,00
9,00
0,444
83
Ságvári Endre Gimnázium
0,5
0,5
1
1
1
1
0
0
1
0
0
0
0
0
0
0
6,00
19,00
0,316
84
Remenyik Zsigmond Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Diákotthon
0,5
0
0
0
1
1
0
0
1
0
2
0
1
0
0
0
6,50
15,50
0,419
85
Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma
0,5
0,5
1
0
0
0
0
0
0
0
2
0
0
0
0
0
4,00
10,00
0,4
86
Bocskai István Gimnázium
0,5
0,5
0
0
0
0
0
0
2
0
1
0
0
1
0
0
5,00
11,00
0,455
87
Közgazdasági Szakközépiskola
0,5
0
1
0
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
2,50
6,50
0,385
88
Bolyai János Gimnázium
0,5
0,5
1
1
0
0
0
0
0
0
2
1
1
0
1
1
9,00
18,00
0,5
89
Stromfeld Aurél Gépipari és Építőipari Szakközépiskola
0
0,5
1
0
1
0
0
0
0
2
0
0
0
0
0
0
4,50
14,50
0,31
90
Mikszáth Kálmán Kereskedelmi, Élelmiszeripari, Vendéglátó és Idegenforgalmi Középiskola
0,5
0,5
1
0
0
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
3,00
14,00
0,214
91
Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola
0,5
0
1
0
0
0
0
0
0
0
1
1
0
0
1
0
4,50
11,50
0,391
92
Báthory István Gimnázium
0,5
0,5
0
1
1
0
0
0
0
0
1
1
0
0
0
0
5,00
18,00
0,278
93
Krúdy Gyula Gimnázium
0,5
0,5
1
1
1
1
0
0
0
0
2
1
1
0
0
0
9,00
26,00
0,346
94
Verseghy Ferenc Gimnáziun
0,5
0,5
1
1
0
0
0
0
0
0
1
0
2
0
1
1
8,00
21,00
0,381
95
Tiszaparti Gimnázium és Humán Szakközépiskola
0,5
0,5
1
1
1
0
0
0
0
0
3
1
0
0
0
0
8,00
18,00
0,444
96
Lehel Vezér Gimnázium
0,5
0,5
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
2
0
0
3,00
11,00
0,273
97
Árpád Fejedelem Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium
0,5
0,5
0
0
1
2
0
0
0
0
1
0
0
0
0
0
5,00
13,00
0,385
98
Mechwart András Gépipari Műszaki Középiskola
0,5
0,5
1
1
1
1
0
0
0
0
0
0
0
1
1
0
7,00
15,00
0,467
99
Ferenczi Sándor Egészségügyi SZKI és Szakiskola
0,5
0,5
1
0
1
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
4,00
19,00
0,211
100
Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola
0,5
0,5
1
1
1
0
0
0
1
0
2
1
1
0
0
0
9,00
21,00
0,429
101
Az iskolák által elért pontszámok adott kategóriákban
38
44
48
34
64
52
8
11
37
28
71
48
44
18
21
16
581,50
1578,5
0,353
102
Adott kategóriára adható pontérték 
0,5
0,5
1
1
1
2
2
3
2
2
3
1
2
2
1
3
103
A kategória lehetséges maximális pontszáma (pontérték*100)
50
50
100
100
100
200
200
300
200
200
300
100
200
200
100
300
A kategóriák feloldása: Pont B
101
103
Arány: C
K Az iskola története
0,5
38
50
0,76
L Kapcsolati adatok
0,5
44
50
0,88
M Kiemelt szakok, tantárgyak
1
48
100
0,48
N Eredmények
1
34
100
0,34
O Az oktatók adatai (telefon, e-mail, szakok)
1
64
100
0,64
P A tanulók adatai (telefon, e-mail, osztály)
2
52
200
0,26
Q Órarend elérhetősége
1
8
200
0,04
R Lehetőség egyéni órarend elkészítésére
3
11
300
0,04
S A helyi tanterv vagy pedagógiai program elérhetősége
2
37
200
0,19
T Tantervi anyagok, tantárgyi tematikák
2
28
200
0,14
U Tanárok vagy diákok anyagainak elérhetősége az oldalakon
3
71
300
0,24
V Kiegészítő anyagok adatainak elérhetősége (szerző, időpont, stb.)
1
48
100
0,48
W Feladatok, forrásanyagok diákok számára (pl. egyéni tanuláshoz)
2
44
200
0,22
X A testvériskolák bemutatkozása
2
18
200
0,09
Y Csereprogramok lehetősége, nyelvtanulás
1
21
100
0,21
Z Idegen nyelvű anyagok átvétele
3
16
300
0,05
26
Átl.:
0,32
101
Iskolák elért pontszámai az adott kategóriában D
103
Elérhető maximális pontszám
Arány: Százalékos teljesítmény (101/103)

E
 
AZ ISKOLÁK SORRENDJE A TARTALOM PONTOZÁSA ALAPJÁN:
Ssz: Iskola neve: Tart. p.:
Összp.:
1.
5
Alternatív Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium
15,50
39,50
2.
72
Szent István Gimnázium
15,00
25,00
3.
9
JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium
14,50
26,50
4.
3
Berzsenyi Dániel Gimnázium
14,00
25,00
5.
31
Puskás Tivadar Távközlési Technikum
14,00
34,00
6.
33
Berze Nagy János Gimnázium és Szakiskola
13,00
24,00
7.
8
Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola
13,00
21,00
8.
13
Fáy András Közlekedésgépészeti Műszaki Szakközépiskola
11,50
22,50
9.
73
Hell József Károly Műszaki Szakközépiskola
11,50
23,50
10.
22
Ady Endre Gimnázium
11,00
26,00
11.
10
Fazekas Mihály Gimnázium
11,00
22,00
12.
11
Karinthy Frigyes Gimnázium
11,00
20,00
13.
30
Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola
11,00
26,00
14.
67
Jáky József Műszaki Szakközépiskola
10,50
23,50
15.
15
Földes Ferenc Gimnázium
10,00
20,00
16.
81
Herman Ottó Gimnázium
10,00
22,00
17.
1
Városmajori Gimnázium
9,50
33,50
18.
23
Baár-Madas Református Gimnázium
9,00
25,00
19.
88
Bolyai János Gimnázium
9,00
18,00
20.
19
Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium
9,00
22,00
21.
75
Damjanich János Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium
9,00
23,00
22.
100
Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola
9,00
21,00
23.
61
Kölcsey Ferenc Gimnázium
9,00
26,00
24.
93
Krúdy Gyula Gimnázium
9,00
26,00
25.
49
Magyar-Német Nyelvű Iskolaközpont
9,00
13,00
26.
28
Eötvös József Gimnázium
8,00
16,00
27.
32
Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola
8,00
25,00
28.
42
Munkácsy Mihály Gimnázium és Szakközépiskola
8,00
20,00
29.
95
Tiszaparti Gimnázium és Humán Szakközépiskola
8,00
18,00
30.
94
Verseghy Ferenc Gimnáziun
8,00
21,00
31.
77
Garay János Gimnázium
7,00
18,00
32.
98
Mechwart András Gépipari Műszaki Középiskola
7,00
15,00
33.
35
Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
6,50
16,50
34.
84
Remenyik Zsigmond Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Diákotthon
6,50
15,50
35.
29
I. Béla Gimnázium és Informatikai Középiskola
6,00
15,00
36.
48
JPTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola
6,00
11,00
37.
63
Kodály Zoltán Ének - Zenei Általános Iskola, Gimnázium, Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola
6,00
14,00
38.
83
Ságvári Endre Gimnázium
6,00
19,00
39.
18
Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium
5,50
13,50
40.
53
Medgyaszay István Szakképző Iskola és Kollégium
5,50
16,50
41.
80
Móra Ferenc Gimnázium
5,50
15,50
42.
57
Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium
5,50
13,50
43.
46
Rózsa Ferenc Gimnázium
5,50
20,50
44.
62
Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola
5,50
20,50
45.
97
Árpád Fejedelem Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium
5,00
13,00
46.
92
Báthory István Gimnázium
5,00
18,00
47.
17
Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum)
5,00
18,00
48.
86
Bocskai István Gimnázium
5,00
11,00
49.
25
Deák Ferenc Gimnázium
5,00
15,00
50.
21
Gábor Dénes Gimnázium, Műszaki Szakközépiskola és Kollégium
5,00
15,00
51.
6
Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium és Szakközépiskola
5,00
12,00
52.
56
Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola
5,00
12,00
53.
58
Nagy Lajos Gimnázium
5,00
16,00
54.
44
Péter András Gimnázium
5,00
14,00
55.
69
Teleki Blanka Gimnázium
5,00
28,00
56.
14
Baross Gábor Közgazdasági Szakközépiskola
4,50
11,50
57.
36
Bencés Gimnázium
4,50
14,50
58.
91
Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola
4,50
11,50
59.
74
Móricz Zsigmond Gimnázium
4,50
10,50
60.
89
Stromfeld Aurél Gépipari és Építőipari Szakközépiskola
4,50
14,50
61.
68
Szent István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola
4,50
12,50
62.
78
Ady Endre Középiskola, Szakképző Iskola és Kollégium
4,00
13,00
63.
60
Deák Ferenc Szakközépiskola és Gimnázium
4,00
13,00
64.
85
Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma
4,00
10,00
65.
99
Ferenczi Sándor Egészségügyi SZKI és Szakiskola
4,00
19,00
66.
65
Radnóti Miklós Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola
4,00
9,00
67.
82
Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma
4,00
9,00
68.
47
Táncsics Mihály Gimnázium és Szakképző Iskola Intenzív Középiskola
4,00
20,00
69.
50
Apáczai Csere János Szakközépiskola és Kollégium
3,50
10,50
70.
26
Egri Közgazdasági Szakközépiskola
3,00
9,00
71.
40
Eötvös Loránd Műszaki Középiskola
3,00
10,00
72.
38
Esze Tamás Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola
3,00
5,00
73.
54
Kereskedelmi és Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szakiskola
3,00
8,00
74.
96
Lehel Vezér Gimnázium
3,00
11,00
75.
90
Mikszáth Kálmán Kereskedelmi, Élelmiszeripari, Vendéglátó és Idegenforgalmi Középiskola
3,00
14,00
76.
55
Pápai Református Kollégium Gimnáziuma
3,00
16,00
77.
4
Piarista Gimnázium
3,00
19,00
78.
71
Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola
3,00
7,00
79.
52
Vetési Albert Gimnázium
3,00
13,00
80.
37
Zrínyi Ilona Gimnázium
3,00
18,00
81.
16
Ady Endre - Bay Zoltán Gimnázium, Postaforgalmi és Informatikai Szakképző
2,50
9,50
82.
66
Bugát Pál Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskola
2,50
8,50
83.
27
ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola
2,50
20,50
84.
59
Közgazdasági Szakközépiskola
2,50
14,50
85.
87
Közgazdasági Szakközépiskola
2,50
6,50
86.
43
Budapesti Műszaki Egyetem Nemzetközi Gimnázium
2,00
4,00
87.
39
Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium
2,00
12,00
88.
41
Dráva Völgye Középiskola
2,00
7,00
89.
64
Katona József Gimnázium
2,00
9,00
90.
76
Kesjár Csaba Általános Iskola és Gimnázium
2,00
12,00
91.
70
Kultsár István Ügyviteli-Gazdasági Szakközépiskola
2,00
7,00
92.
7
Hajnóczy József Gimnázium és Humán Szakközépiskola
1,50
4,50
93.
51
Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola
1,50
8,50
94.
34
Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola
1,00
5,00
95.
20
Budenz József Alapítványi Gimnázium
1,00
5,00
96.
45
Tevan Andor Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola 
1,00
8,00
97.
2
Veres Pálné Gimnázium
1,00
10,00
98.
79
Amerikai Alapítványi Iskola, Általános iskola és Gimnázium
0,50
5,50
99.
24
Budapesti Evangélikus Gimnázium
0,50
4,50
100.
12
Eötvös Loránd Szakközépiskola
0,50
4,50



 

IV. Biztonsági és technikai megoldások
 
 

Biztonsági megoldások

Az Internettel kapcsolatban sok esetben jogosan merül fel az a kifogás/kritika(??), hogy nem biztonságos. Az Internet alapját képező technológia valóban nem felel meg a mai biztonsági elvárásoknak, azonban éppen ezért léteznek olyan eljárások, amelyek ezeket a hiányosságokat küszöbölik ki, és a Hálózaton folyó kommunikáció biztonságát szolgálják. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy az iskolai honlapok alkalmazzák-e ezen eljárások valamelyikét.

A biztonság kapcsán külön kell választanunk a szolgáltató gép biztonságát a szolgáltatott honlapon található űrlapok segítségével megvalósított adatcsere/kommunikáció biztonságától. Bár mint látni fogjuk, a két dolog bizonyos szempontból összefügg, a vizsgálat csak az utóbbi elemzésére szorítkozik.
 
 

Felhasználás típusa Vendégkönyv Levelező oldalak Nincsenek űrlapok
Használók száma 11 4 85

Milyen esetben alkalmaznak űrlapokat


 






Amint látható, a honlapok legtöbbjéről nemcsak a biztonsági megoldások hiányoznak, hanem azok az adatküldést célzó űrlapok is, amiket ezek a megoldások védenének. Ahol vannak ilyen űrlapok, ott többnyire vendégkönyvekről van szó, az ide kerülő adatok fontossága azonban nem indokol túlzott védelmet. Néhány esetben a honlapokon keresztül postafiókok felé nyílik átjárás. Sajnos a védelem ezeknél is elég hiányos, ez pedig súlyos hiba, mert a felhasználói nevek és jelszavak fokozott védelmet érdemelnek. Pedig viszonylag egyszerűen, akár ingyenes eszközökkel (Open SSL) is megvalósítható lenne megfelelő mértékű titkosítás, ennek ellenére csak két helyen alkalmazzák ezeket a módszereket. Tehát a négy levelező oldallal rendelkező iskola közül kettőnél a felhasználói nevek/jelszavak kódolatlanul mennek át az Interneten. Ezeket elfogva, akár az adott gép megtámadására is fel lehet használni.
 
 

Módszer SSL kétkulcsos titkosítás
Használók száma 1 1

Adatküldéshez használt titkosító eljárások


 


Néhány űrlapot tartalmazó honlap esetében találhatunk olyan megoldásokat, amelyek hozzájárulhatnak a feldolgozás biztonságához az űrlap tartalmának ellenőrzésével, a nem kívánatos adatok kiszűrésével. Ezekben az esetekben a kommunikáció nem lesz titkos, bár JavaScripttel meg lehet valósítani bizonyos alapvető kódolást.
 
 

Ellenőrző eljárás JavaScript CGI
Használók száma 1 2

Űrlapok ellenőrzése


 








Technikai megoldások
 

1. Leírónyelv

Honlapok készítése a html nyelv segítségével lehetséges, tehát alapvetőnek tekinthető a leírónyelv valamely szabványának alkalmazása. Erre világít rá a vizsgálat eredménye is, hiszen a ma már alapvetőnek számító 3.2-es szabvány elemeit valamennyi vizsgált honlapon felfedezhetjük. Ennek oka részben az, hogy a használt szerkesztőprogramok legalább ennek a szabványnak megfelelő kódot generálnak, részben pedig, hogy az ebben a szabványban bevezetett elemek (pl. táblázatok) ma már általánosnak tekinthetők.
 
 

Leírónyelv HTML 3.2 HTML 4.0 XML 1.0
Használók száma 100 46 0

A leírónyelv különböző szabványai a honlapokon


 


Ennél újabb szabványnak megfelelő oldalt az esetek mintegy felében találhatunk. Ez is a html szerkesztőprogramoknak köszönhető és csak az oldalak töredékében lehet felfedezni a 4.0-ás szabvány elemeinek (pl. layer-ek) a tudatos, a tartalmat kiemelő, a honlapot jobban használhatóvá tevő alkalmazását. A html ennél újabb szabványát, az XML-t a vizsgált honlapokon sehol nem alkalmazták.
 
 

2. Változások előállítása az oldalakon

Érdekes megvizsgálni azt is, hogy a honlapok előre elkészített, állandó tartalmú oldalakból, vagy pedig a beállításoktól, a látogató választásától függően változó, generált oldalakból épül-nek-e fel. A vizsgálat eredményének jobb megértéséhez, illetve az elemzés átláthatóbbá tételéhez célszerű ez utóbbiakat, a változó tartalmú oldalakat is két csoportra bontani, attól függően, hogy a változások előállítása a felhasználó oldalán, vagy a szerver oldalon történik. Az első esetben olyan eljárásokról van szó, amelyek segítségével az előre elkészített oldalakba dinamikus elemeket ágyaznak be, a második eseten azokat a módszereket értjük, amikor valamilyen program, script segítségével esetleg egy adatbázisra alapozva állítják elő a html kódot és nincsenek előre elkészített oldalak. Természetesen a két módszer összekapcsolása is lehetséges: A szerver oldalon elhelyezett programok generálhatnak olyan oldalakat, amelyek a felhasználói oldalon további változásokat előidéző dinamikus elemeket tartalmaznak, azonban a vizsgálatban ezt a két csoportot külön kezeltük.
 
 

2.1 Dinamikus elemek

Az előre elkészített oldalakba ágyazott dinamikus elemeket viszonylag sok helyen alkalmazzák. Különösen igaz ez a JavaScriptre, ami az oldalak felén kapott helyet. Köszönhető ez annak, hogy segítségével viszonylag egyszerűen látványos eredményeket lehet elérni. Jóval kevesebb oldalon találkozhatunk Java alkalmazásokkal, ezekben az esetekben is általában előre elkészített, de a helyi viszonyokhoz illesztett "programkákról" van szó. DHTML elemek mindössze hét honlapon találhatunk, de ezek közül is csak néhány esetben beszélhetünk jó, a honlap színvonalát emelő felhasználásról.
 
 

Dinamikus elemek típusa
JavaScript
DHTML
Java
Használók száma
46
7
10

Dinamikus elemek a honlapokon


 






2.2 Változó tartalmú, generált oldalak

Olyan oldalakat, ahol a tartalom nem előre elkészített, hanem valamilyen módon generálva áll elő, összesen 13 iskola honlapján találhatunk (volt, ahol több módszert is alkalmaztak). Ebből a szempontból elég elszomorító képet kapunk, még az előkelőbb helyeken végzett iskolák sem alkalmazzák ezeket a lehetőségeket. Az első három helyezett közül csupán kettő alkalmazza ezen módszerek valamelyikét.
 
 

Módszer
SSI
Adatbázis alap
Generált oldal
Feldolgozó script
Használók száma
1
1
2
12

Generált, változó tartalmú oldalak


 









 

V. Összegzés
 
 
 
Értékelés:  Honlapok:
Kiváló  0
3
Közepes 24
Alacsony színvonalú 24
Értékelhetetlen 49






Hol tartanak az iskolák a honlapkészítésben?
 

Igazából nem alakult ki jó összkép sem az eredeti – elsősorban technikai szempontokat hangsúlyozó pontrendszer, de az általunk reálisabbnak tartott pontozás alapján sem. Több iskola rendelkezik tetszetős honlappal, néhány iskola tartalmilag is kiváló információs anyagot nyújt, de a kettővel együtt csak elvétve lehet találkozni.

Ugyanakkor örvendetes, hogy ez a fiatal műfaj (amely mindössze 1-4 éves múltra tekinthet vissza az iskolák esetében, szemben pl. az iskolaújságokkal) a honlapok többségén már most is sok szempontból szép és szellemes megoldásokat tartalmaz.
 
 

Mit hiányoltunk konkrétan?

I. A Word Wide Web nyújtotta alaplehetőségek kellő kihasználását

  1. Független, a nyomtatásban megszokott módon egymásra sorakoztatott információkat tartalmazó oldalakat találunk. Szinte csak elvétve van kapcsolat egy-egy honlap oldalai között, azaz nem valósul meg az információegységek összekapcsolásával kialakított, az emberi gondolkodáshoz hasonló asszociatív háló.
  2. Az interaktivitás mértéke és minősége távol van a www-t a közös produktumok megteremtésére létrehozó tudósok alapeszméjétől.
A 100 honlapból 5-re lehet azonosítottan feljelentkezni, közülük 3-ban ennek nincs megteremtve a biztonsági alapja.

II. Átgondolt, rendszeres szerkesztői munka csak kevés helyen folyik (Az első 5 helyezettből pl. csak 3-ban!)

  1. Hiányosságok vannak az arculat megteremtésében, azaz a leendő szülők, diákok, szponzorok és mások nem kapják meg a választ a:

  2.  

     

    - kik vagyunk?

    - milyen hagyományaink és eredményeink vannak?

    - mit tudunk nyújtani?

    - kit várunk?

    kérdésekre.

    A honlapszerkesztői munkának csak egyik eszköze a HTML oldal szerkesztési ismerete. A megfelelő tartalom megfelelő megjelenítéséhez ugyanolyan mértékben szükségesek az a szerkesztői tudás, amely a jó iskolaújság vagy évkönyv létrehozásához kell.

    A Weben való jelenlét fontosságának felismerése inkább a negatív példákon látszik: több honlap kimerül a felvételi tájékoztatási és beiratkozási információk közlésében.
     

  3. Kevés az oktatás profiljának megfelelő tantárgyi és forrás anyag közzététele.
  4. Alapvető "közhasznú" adminisztratív információk terén is van mit javítani. (Iskola címe, órarend, stb.)
III. A technika sajnos a legtöbb esetben inkább hátráltatja a tartalom közvetítését. Bár a minőségi arculat kialakításához elengedhetetlen a minőségi forma megteremtése, jobban kellene ügyelni arra, hogy a hazai hálózati és számítástechnikai viszonyokon belül ki és hogyan tudja elérni és megnyitni egy-egy iskola honlapját.

A legszebb technikai megoldásokat felvonultató honlapokat:

- csúcsidőben nem lehet megnyitni

- jó részük megmaradt üres, tartalommal feltöltetlen keretnek

- többhöz (az első 5-ből kettőhöz!) a létrehozás óta alig nyúltak.

Ami a pontszámokból nem mutatható ki, az az, hogy észrevehető a színvonalas megjelenésre való törekvés az iskolák részéről. Ami kimutatható: az iskoláknak további – nem feltétlenül csak anyagi jellegű – támogatásra van szükségük a továbblépéshez. Gondolunk itt a szakmai segítségre, az informatikai továbbképzések lehetőségére.
 
 

Budapest, 2000. október 15.
 
 

A könyvtár nyitólapjára
Elejére fel
További szakirodalom